A kísérleti városok programjának útmutatója
Összefoglalás
A „Pilot városok Guidebook” (Kísérleti városok útmutatója) a NetZeroCities (NZC) projekt 4. munkacsomagja (WP4) keretében készült kiadvány, amely egy nyílt pályázati felhíváson és az azt követő támogatási programon keresztül egy kísérleti városi program kidolgozását és megvalósítását tárgyalja.
A kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson a városoknak a nyílt pályázati felhívásra benyújtandó pályázatok előkészítésében; útmutatást adjon a kísérleti városi program hatályáról, céljairól és célkitűzéseiről, valamint az NZC-projekt általános módszertanáról; bemutassa a legfontosabb fogalmakat és szakszavakat; továbbá hivatkozásokat tartalmazzon az ezekhez kapcsolódó hasznos forrásokra, eszközökre és esettanulmányokra.
Bevezetés
A „Pilot városok Guidebook” című kézikönyv egy olyan kiadvány, amely támogatást és útmutatást nyújt azoknak a városoknak, amelyek jelentkezni kívánnak az NZC Pilot városok programra.
A dokumentum támogatást és útmutatást nyújt az NZC Pilot városok program hátterével és céljaival kapcsolatban (beleértve a pályázati menetrendet is), bemutatja a program legfontosabb fogalmait, szakkifejezéseit és elemeit, valamint – amennyiben szükséges – további forrásokat, linkeket, esettanulmányokat és példákat is tartalmaz, amelyeket a városok a pályázatuk előkészítése során felhasználhatnak.
Az útmutató frissülhet, amennyiben a kiegészítő információk változnak és/vagy új adatok állnak rendelkezésre. A gyakran ismételt kérdések (GYIK) részben azok a kérdések és az azokra adott válaszok lesznek elérhetők, amelyek minden potenciális pályázó számára relevánsak.
Ezen útmutató mellett a pályázati felhívás megnyitásakor (a 2.1. szakaszban szereplő ütemtervnek megfelelően) közzéteszik a pályázati útmutatót is, amely tartalmazza a felhívást, az értékelési és kiválasztási kritériumokat, valamint a pályázati eljárással kapcsolatos technikai információkat.
Az útmutatót azzal a céllal állítottuk össze, hogy az mind tájékoztató jellegű, mind pedig inspiráló legyen azoknak a városoknak, amelyek fontolgatják a jelentkezést az NZC kísérleti városi programra; az útmutató a következő kérdések köré épül:
- Miért releváns ez a [szakasz/téma] az NZC és a kísérleti városokra kiírt pályázati felhívás szempontjából?
- Milyen szempontból hasznos vagy releváns ez a városok számára a pályázatuk előkészítése során?
- Vannak-e erre vonatkozó szemléltető példák és esettanulmányok?
- Milyen forrásokra és/vagy a NZC Platform jövőbeli forrásaira/szolgáltatásaira érdemes a városoknak figyelniük?
- Összefoglalás: Milyen kérdéseket kellene feltenniük a városoknak ezzel a szakasszal/témával kapcsolatban?
- Melyek azok a kulcsszavak, amelyeknek szerepelniük kell a szószótárban?
- Van-e olyan hivatalos hivatkozás, amelyet fel kell tüntetni?
Hogyan olvassuk ezt az útmutatót:
- Az útmutató felépítése nagyjából a pályázati felhívás irányelveinek és értékelési kritériumainak felel meg, bár a kidolgozás során az volt a legfőbb szempont, hogy segítse a városokat az ötletek kidolgozásában és az előkészületekben a pályázat benyújtása előtt.
- A vastag betűvel és kék színnel kiemelt kulcsszavak és fogalmak az NZC Pilot városok Program keretében kerültek meghatározásra, és a szószótárban találhatók meg.
- A pályázati útmutató szerint, amennyiben a „Pilot városok” pályázati felhívásra több város részvételével nyújtanak be pályázatot, kérjük, vegyék figyelembe, hogy a jelen dokumentumban a „város” kifejezés a városok csoportját vagy az adott csoportban részt vevő egyes városokat jelenti.
1 NetZeroCities: Kísérleti városok program
1.1 A városi kibocsátások problémái és lehetőségei
A városok a gazdasági tevékenység, a tudástermelés, az innováció és az új technológiák központjai, és befolyásolják az ott élő vagy dolgozó polgárok életminőségét, jelentősen hozzájárulva az európai közösségek jólétéhez. Kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európai Zöld Megállapodás (EGD) azon céljainak elérésében, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentsék a
kibocsátást, és 2050-re elérjék az éghajlatsemlegességet. A városok az EU területének mindössze 4%-át teszik ki, mégis az EU polgárainak 75%-a él bennük. Ezen felül a városok a világ energiafogyasztásának több mint 65%-át teszik ki, és a globális
CO2-kibocsátás több mint 70%-áért felelősek. 2014-ben az EU polgárainak négyötöde városi területeken élt, és ez az arány 2050-re várhatóan körülbelül 83,7%-ra emelkedik.
Az éghajlatváltozás mérséklése ezért nagymértékben függ a városok által a zöld és digitális átalakulás keretében tett lépésektől. A misszióban részt vevő városoktól elvárják, hogy 2030 előtt elérjék az Klímasemlegesség, és ezzel élen járjanak ebben az átalakulásban, valamint tisztább levegőt, biztonságosabb közlekedést, valamint kevesebb forgalmi dugót és zajt biztosítsanak polgáraik számára. Az EU klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó missziójának célja (
„Cities Mission”) célja, hogy 2030-ra 100 klímasemleges és intelligens európai város jöjjön létre, és hogy ezek a városok kísérleti és innovációs központként működjenek, lehetővé téve minden európai város számára, hogy 2050-re kövesse példájukat. (Misszió városai; EU-misszió)
Ez a nagyratörő célkitűzés rendkívüli vállalkozás, amely mélyreható és
rendszerszintű változásokat igényel. A kormányzati vezetés döntő jelentőségű lesz, akárcsak az ipar, az oktatási és kutatóintézmények, valamint a civil szervezetek fellépései, amihez összehangolt politikákra, irányításra, valamint a szükséges tőkebefektetések megszervezésére van szükség.
Céljainak elérése érdekében a
Cities Mission-nek segítenie kell a jelentős kihívások leküzdésében is, amelyek jelenleg megakadályozzák, hogy a városok nagy része megvalósítsa a 2030-as klímasemlegesség célkitűzését. Számos város és városi szervezet kijelentette, hogy bár tovább és gyorsabban szeretnének haladni, ennek megvalósítását akadályok gátolják, például működési kapacitásuk és képességeik, a finanszírozás és a források rendelkezésre állása, valamint az a szükségesség, hogy politikai támogatást szerezzenek mind a választóik, mind az egyes országok belül. Ezek konkrét példák a városok előtt álló számos nehézségre a klímasemlegesség felé vezető úton, bár nem feltétlenül az egyetlenek.
Olyan területeken, mint a városi mobilitás és az épületek energiahatékonysága, a városok jellemzői – például a magas népsűrűség és a földrajzi koncentráció – olyan innovációs lehetőségeket kínálnak, amelyek jelentős hatással lehetnek az éghajlatsemlegességre. A városok az európai épületállomány jelentős részét teszik ki, ahol a felújítás elengedhetetlen az energia-megtakarításhoz az éghajlatsemlegesség felé vezető úton. Ez hatalmas (és látható)
„társhasznokat” hozhat magával, mint például jobb kültéri és beltéri levegőminőség, kevesebb közlekedési torlódás, egészségesebb aktív mobilitás, valamint egészségesebb, éghajlatváltozásnak jobban ellenálló és kényelmesebb épületek; kevesebb közlekedési haláleset, kevesebb zaj, valamint tisztább, szebb és értékesebb városi környezet. Más szavakkal, a városokban az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését célzó politikai intézkedéseknek erős és pozitív „túlcsorduló” hatása van, ami segít a városoknak abban, hogy a polgárok körében támogatást szerezzenek az ilyen intézkedésekhez.
Az intelligens városi megoldások és a nagyszabású adatmegosztás lehetőséget kínálnak a
kibocsátás csökkentésének tervezésére, megvalósítására és nyomon követésére számos szektorban, például a városi mobilitás, az épületek energiahatékonysága, a
légszennyezés figyelemmel kísérése, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás területén.
Felismerve, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez szükséges beruházások többségét közvetve vagy közvetlenül a polgároknak, ingatlantulajdonosoknak, közüzemi szolgáltatóknak, infrastrukturális fejlesztőknek, vállalkozásoknak és más érdekelt feleknek kell megvalósítaniuk (a Material Economics tanulmánya szerint ugyanis a beruházások mindössze 17%-át fogják közvetlenül a városok finanszírozni), a városok kulcsszerepet fognak játszani más érdekelt felek mozgósításában tervezési jogköreik, a közüzemi vállalatok részvényeseiként betöltött szerepük, a polgároknak szóló kezdeményezések, ösztönzők alkalmazása, valamint a több érdekelt felet célzó beruházások előmozdítása révén.
Források és egyéb kezdeményezések
- Az NZC Mission Platform egy tudásbázist fog tartalmazni, amely esettanulmányokkal és példákkal szolgál inspirációként és útmutatásként, valamint egy irányítópultot, amelyen a városok nyomon követhetik és összehasonlíthatják az elért eredményeket. Ezen felül tartalmazni fog egy európai innovációs ökoszisztéma-térképet is, amelyen azok a klaszterek, inkubátorok és támogató programok szerepelnek, amelyek olyan technológiai vállalatokat támogatnak, amelyek fenntartható megoldásokat kínálnak a városi klímastratégiákhoz.
- A Living-in.EU kezdeményezés célja, hogy olyan módon gyorsítsa fel a digitális átalakulást, amely segít a városoknak és a közösségeknek a társadalmi kihívások – különösen az éghajlatváltozásból fakadóak – kezelésében.
- Európai Klímapaktum.
- Az Új Európai Bauhaus (NEB) kezdeményezés az éghajlat-semleges városi minőségi átalakulásért.
- az ICLEI által kezdeményezett mannheimi nyilatkozat, amelynek célja a városok támogatása a „helyi zöld megállapodások” kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a 2020 novemberében elfogadott új lipcsei charta, amely különös hangsúlyt fektet a zöld, igazságos és termelékeny fenntartható városfejlesztésre.
- Nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek.
- Az EU kohéziós politikája.
- Az EU városi menetrendje.
- Az EU készségfejlesztési paktuma
- Helyreállítási és reziliencia-eszköz és tervek
- REPowerEU-terv
- EU-misszió: Klímasemleges és intelligens városok: végrehajtási terv
Hasznos linkek és hivatkozások
- Fedezze fel a „Cities Mission” program keretében kiválasztott 100 várost
- A folyamatos urbanizációval kapcsolatos fejlemények és előrejelzések
- Material Economics (2020). A városok dekarbonizációjának gazdasági indokai – Miért elengedhetetlen a városi dekarbonizáció gazdasági elemzése (itt elérhető)
1.2 NZC kísérleti városok programja
Az NZC Pilot városok Program keretében európai városokat választanak ki és támogatnak annak érdekében, hogy egy kétéves időtartamú kísérleti program keretében kipróbálják és megvalósítsák a gyors dekarbonizációra irányuló innovatív megközelítéseket, tematikus területek és funkcionális szeparációk határain átívelve, a rendszerszintű átalakulás elősegítése érdekében. A kísérleti programok kiválasztása során arra törekszenek, hogy minden olyan városi rendszert figyelembe vegyenek, amely hozzájárul az éghajlat-semlegességhez, ideértve a mobilitást, az energiarendszereket és a beépített környezetet, az anyag- és erőforrásáramlásokat, a természeti területeket, a kulturális/társadalmi/pénzügyi/intézményi rendszereket, valamint a hozzáférhető közterületeket. Bármelyik kísérleti program célja lehet ezeknek a városi rendszereknek az összessége vagy egy kombinációja, a kontextustól és a javasolt kísérleti program méretétől függően.
A kísérleti városoktól elvárás, hogy a kísérleti projekt időtartama alatt városi vagy kerületi szinten teszteljenek és valósítsanak meg innovatív megoldásokat vagy megoldáscsomagokat, és a városi szinten kialakított tudás, kapacitás és képességek segítségével világosan megfogalmazzák az innovatív folyamatokból levont tanulságokat. A kísérleti projekt végére meg kell határozni egy olyan egyértelmű, innovatív megoldásokból álló csomagot, amely készen áll a bevezetésre, a kiterjesztésre és/vagy a másolásra. Ez magában foglalhat új üzleti modelleket, politikai kezdeményezéseket, kormányzási innovációt, finanszírozási modelleket, valamint másolási vagy kiterjesztési stratégiákat.
A kiválasztott kísérleti városok támogatást és gyakorlati segítséget kapnak a városi tanácsadóktól és az NZC Konzorcium partnereitől, hogy a megvalósítás megkezdése előtt finomítsák kísérleti tevékenységeiket, figyelembe véve a kiválasztási folyamat során felmerült megfelelési követelményeket és visszajelzéseket. Amint a kísérleti programban részt vevő városok és/vagy helyi közösségek további források bevonásán dolgoznak, a Mission Platform segítséget nyújt számukra a teljes körű megvalósításhoz, valamint az azt követő elterjesztési és kiterjesztési törekvésekhez szükséges források és finanszírozás biztosításában.
Végül számos tevékenységet szerveznek a tanulás előmozdítása érdekében a kísérleti városok között, amely kulcsfontosságú eleme a kapacitásépítésnek, a sikeres innovációk átvételének és a kapcsolatok elmélyítésének. Egy testvérvárosi program (City Learning Programme) keretében minden kísérleti város két vagy három testvérvárossal fog összekapcsolódni az EU tagállamaiból és a (H2020) társult országokból. A testvérvárosi kezdeményezés célja az inkluzív részvétel elősegítése a hatékony éghajlat-politikai intézkedésekben, az igazságos átállás előmozdítása és a társadalmi kohézió erősítése.
A kiválasztott kísérleti projektek közötti koordináció mind városi, mind uniós szinten elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan sokszínű példákat állítsunk össze, amelyek útvonalakat mutatnak az európai városokban és az Európai Unió egész területén végbemenő további, messzemenő átalakuláshoz. A kísérleti projektek kiválasztási folyamata ezért egy olyan stratégiai portfólió kialakítását célozza, amelyben minden egyes kísérleti projekt alkalmas arra, hogy egy adott kontextusban tesztelje és bemutassa a változáshoz vezető út megvalósíthatóságát. A kísérleti városok együttesen kiegészítik egymást abban, hogy képet adjanak arról, hogyan nézhet ki a rendszerszintű változás.
1.2.1 Milyen egy jó pilóta?
Jó pilóták:
- kiindulópontja annak a felismerésnek, hogy – az EU „Klimasemleges és intelligens városok” misszió végrehajtási terve szerint, — EU-misszió.
„Az éghajlati átállás legfőbb akadálya nem a környezetbarát és intelligens technológiák hiánya, hanem azok bevezetésére irányuló kapacitás hiánya. A jelenlegi, szilószerű irányítási rendszer, amelyet a hagyományos városi működés és szolgáltatások igényeire terveztek és fejlesztettek ki, nem képes előmozdítani egy ambiciózus éghajlati átállást. Ezért sürgős szükség van egy rendszerszintű átalakulásra.”
- Célunk a rendszerszintű átalakulás elérése, amelynek érdekében célzottan ötvözzük a változás több eszközét, hogy megteremtsük a hatások felgyorsításához szükséges kapacitást. Ez a törekvés egy vagy több kulcsfontosságú kibocsátási területre összpontosíthat
- a város előtt álló, az éghajlati átállás felgyorsítását gátló legfontosabb akadályok vagy lehetőségek helyi szintű megértésén és közös önértékelésén alapulnak. Ezért a kísérleti városok a legfontosabb következő lépésekre (azaz az áttöréshez és/vagy fordulóponthoz vezető beavatkozásokra) összpontosítanak, amelyeket a városnak meg kell vizsgálnia a káros kibocsátás csökkentése érdekében, a társadalom különböző szereplőinek bevonásával
- kísérletezzenek az innovációk kombinációjával a változás különböző mozgatórugóin belül egy kibocsátási területen, vagy úgy, hogy különböző kibocsátási területeket egyesítenek például egy városrész-alapú holisztikus kezdeményezés keretében, illetve olyan új, városi szintű irányítási megoldások révén, amelyek rendszerszintű kapacitást építenek ki a gyorsított változás érdekében
- erősítsék a szervezeti dimenziót a „radikális együttműködés” kultúrájának kialakítása érdekében, hogy a társadalom egészében fenntarthatóvá tegyék és kiterjesszék a klímasemlegesség elérése érdekében tett közös erőfeszítéseket
Ezen felül a
Mission Platform a következő területeken nyújt támogatást a kísérleti városoknak:
- a városi önkormányzatokon belüli változások elősegítése olyan stabil, osztályok közötti struktúrák létrehozásával, amelyek kapcsolódnak a városok felső vezetéséhez
- szoros kapcsolatok kialakítása a város érdekelt felei között: más közigazgatási szervek (regionális/országos szintűek), a magánszektor, az akadémiai körök, a civil társadalom és a polgárok, valamint a tömegmédia
- a városi klímasemlegességre irányuló törekvések megerősítése országos szinten, a kísérleti projektek és az ugyanazon országon belüli más városok átalakulása közötti „hólabda-hatás” révén — Klímasemlegesség.
A kísérleti városok:
- felgyorsítsák saját tanulási folyamatukat annak érdekében, hogy áttöréseket érjenek el és leküzdjék a rendszerszintű akadályokat, valamint
- bemutatják az átálláshoz vezető különféle útvonalakat, amelyekből Európa más városai tanulhatnak, és saját körülményeikhez igazíthatják
Amennyiben lehetséges, a kísérleti városok erőfeszítései a korábbi és/vagy jelenlegi innovációs kezdeményezéseikre épülnek majd, figyelembe véve a már megszerzett és a jelenleg szerzett tapasztalatokat, és meghatározzák, mire van szükség a változás felgyorsításához.
Példák
- A kísérleti város az integrált mobilitási átállásra összpontosít, kihasználva a városvezetés szerepét a technológia, a finanszírozás, a szabályozás, a lakossági részvétel és a szerződéses konstrukciók terén.
- A kísérleti város a „teljes városrészre kiterjedő” energetikai átállásra összpontosít, és új pénzügyi eszközök, városrendezési politikák, valamint digitálisan támogatott irányítási modellek feltárása révén köti össze a beépített környezetet az energetikai rendszerekkel.
- A kísérleti város arra összpontosít, hogy új adatkezelési lehetőségeket tárjon fel az eredményorientált szabályozás és a közbeszerzési reformokkal összekapcsolva, együttműködve a város különböző kibocsátási területeinek képviselőivel a meglévő erőforrások hatékonyabb összehangolása és új finanszírozási források megnyitása érdekében.
2. A pályázati felhívásra való jelentkezés
2.1 Idővonal
| Dátum / Idő (CET) | Tétel | Link |
| 2022. március |
A pályázati menetrend korai közzététele a projekt honlapján |
Az NZC weboldala |
| 2022. június |
Kiadvány: Útmutató a résztvevők számára
A „Pilot városok Guidebook” című útmutatót a 2022. júniusi NZC-konferencián mutatják be, hogy segítsék a városokat a nyílt pályázati felhívásra benyújtandó pályázatok előkészítésében.
Kiadvány: Pályázati útmutató
A pályázati felhívás irányelveit – beleértve a pályázati jogosultságra, az értékelésre és a kiválasztásra vonatkozó feltételeket – közzéteszik az NZC honlapján, a Mission Portálon, valamint az EU finanszírozási és pályázati lehetőségek portálján a „Cascade Funding Calls” támogatási típus alatt. |
NZC platform
Az EU küldetése: klímasemleges és intelligens városok | Európai Bizottság — EU-misszió.
Pályázati lehetőségek és támogatások (europa.eu)
|
2022. június 27.
2022. július 4.
szeptember 5. |
- NZC kísérleti városok programja: Célkitűzés, megközelítés, jelentkezés
- NZC kísérleti városok programja: A kiválasztás kritériumai és a kiválasztási folyamat
- Műszaki tájékoztató
- Nyílt fórum
|
június 27.
július 4.
|
| 2022. szeptember 5., hétfő (12:00 CEST) |
A jelentkezés megkezdődött
Szeptember 5-én, hétfőn 12:00 órakor (közép-európai nyári időszámítás szerint) elindul az NZC pályázati és támogatáskezelő modulja. A városok az NZC Mission portálon keresztül regisztrálhatnak a modulba, és elkészíthetik a pályázatuk vázlatát az alapvető adatokkal. A városok a benyújtási határidőig bármikor elmenthetik a pályázatot, és később visszatérhetnek hozzá. |
NZC platform |
| 2022. június – október |
Kiadvány: Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
2022 júniusától októberéig elkészül és folyamatosan frissül a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) dokumentum. |
NZC platform |
| 2022. november 4., péntek (23:59 CET) |
Jelentkezési határidő
A pályázat teljes anyagának benyújtására vonatkozó hivatalos határidő. Az ezen időpont után beérkező pályázatokat nem fogadjuk el. A határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, és a pályázat benyújtását követően annak módosítása sem lehetséges. Javasoljuk, hogy ezen időpont előtt állapítsanak meg saját belső határidőt. |
NZC platform |
| 2022. november – 2023. január |
Áttekintés és kiválasztás
A pályázatokat a támogathatósági feltételek alapján vizsgálják meg (1. szakasz), majd a támogatható pályázatokat független külső szakértők bírálják el (2. szakasz). Azok a pályázatok, amelyek a meghatározott kritériumok alapján elérik a minimális pontszámküszöböt, továbbjutnak a végső kiválasztási szakaszba (3. szakasz). E szakaszokról további információk a pályázati felhívás meghirdetésekor a pályázati útmutatóval együtt kerülnek közzétételre. |
|
| 2023. február 28. |
A döntés közlése
A hivatalos eredményeket visszajelzéssel együtt megküldjük a jelentkezőknek. |
|
| 2023. március |
Szerződés kidolgozása
A pályázatokat a megfelelési követelményeknek való megfelelés és a kiválasztási eljárás során kapott visszajelzések figyelembevételével módosítottuk. Átvilágítási ellenőrzések és a felülvizsgált projekttervek véglegesítése. |
|
| 2023. március |
A pályázati eredmények és a kiválasztott kísérleti városok közzététele
A szerződéskötési folyamattal párhuzamosan a sikeresen kiválasztott kísérleti városok listáját közzéteszik az NZC platformon, és az NZC kommunikációs csatornáin keresztül is terjesztik. A lista tartalmazni fog egy leírást is, amely bemutatja a kiválasztott portfóliót. |
NZC platform |
2.2 Támogatás
Az NZC Pilot városok Program pályázói számos támogatást és útmutatást vehetnek igénybe a pályázati felhívásra benyújtandó pályázat előkészítése és benyújtása során, például:
-
Az NZC kísérleti városok programjának útmutatója
Ez az útmutató célja, hogy bemutassa a pályázóknak az NZC Pilot városok Programot, és részletes áttekintést nyújt a program kereteiről, a tervezett megközelítésről és a várható eredményekről, valamint a legfontosabb fogalmakról és szakszavakról.
A kezdeményezőknek javasoljuk, hogy a kézikönyv tartalmát használják inspirációként kísérleti tevékenységeik kidolgozásához, valamint azoknak az NZC Pilot városok Programhoz való igazításához, beleértve az értékelési és kiválasztási kritériumokat is.
-
Tájékoztatók
Az útmutató megjelenésével egy időben az NZC Konzorcium egy sor tájékoztató rendezvényt is szervezett, hogy támogatást és útmutatást nyújtson a városoknak a kísérleti tevékenységekhez kapcsolódó ötleteik kidolgozásában és a pályázat összeállításában. A tájékoztató rendezvények a következő témákat érintik:
- NZC kísérleti városok programja: Célkitűzés, megközelítés, jelentkezés
- A kiválasztás kritériumai és a kiválasztási folyamat
- Műszaki tájékoztató
- Nyílt fórum (kérdések és válaszok)
-
Küldetésportál
A pályázóknak az NZC Pilot városok Programra való jelentkezés előtt regisztrálniuk kell az NZC Mission portálon, amelyen keresztül hozzáférhetnek a különféle forrásokhoz, valamint magához a pályázati modulhoz is.
A Mission portálon keresztül a városok a következő szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá:
- NZC bevezető modul
- Esettanulmányok
- Egy peer-to-peer együttműködési felület
- Tudásbázis
- A pályázati és támogatáskezelő modul
- Rendszertechnikai útmutató (Pályázati és támogatáskezelő modul)
- A kézikönyv jövőbeli kiadásai
- Kapcsolattartók a városi tanácsadók és a városi szakértői támogatási rendszer felé
Ezen útmutató mellett a pályázati felhíváshoz kapcsolódó dokumentumok és/vagy kiegészítő anyagok (például iránymutatások, mellékletek, GYIK és egyéb releváns dokumentumok) is elérhetőek lesznek a Mission portálon. Kérjük a pályázókat, hogy pályázataik kidolgozása során rendszeresen ellenőrizzék ezeket az esetleges frissítések miatt. Azokat a konkrét kérdéseket, amelyekre sem ez az útmutató, sem a Mission portál nem ad választ, kérjük, a következő címre küldjék: pilotcities@netzerocities.eu
3 NZC Platform szolgáltatások és program
3.1 Városi tanulási program
Az NZC City Learning Program egy több hónapos kezdeményezés, amelynek célja a tudásátadás és a kapacitásépítés a programban részt vevő kísérleti és testvérvárosok [Twins] között. A program középpontjában a társaktól való tanuláson alapuló hatékonyságnövelési stratégia áll. A társaktól való tanulás olyan oktatási módszer, amely két vagy több, hasonló háttérrel rendelkező tanulót hoz össze, és lehetővé teszi számukra, hogy tudáscserén és közös problémamegoldáson keresztül aktívan alakítsák egymás fejlődését.
Az NZC-ben ezt az elvet úgy valósítjuk meg, hogy minden kísérleti várost (vagy több városból álló pályázat esetén a városcsoportot) két vagy három testvérvárossal párosítunk. Ezek a testvérvárosok olyan városok lesznek, amelyek háttérükben hasonlítanak a kísérleti városokhoz, és esetleg hasonló kihívásokkal szembesülnek. Ezek a hasonlóságok földrajzi, országos, társadalmi-gazdasági vagy hasonló tényezőkön alapulhatnak. Ezzel az NZC célja, hogy a pilotvárosok munkájának hatását kiterjessze az eredeti csoporton túlra. A program időtartama alatt az NZC egy sor online és személyes találkozón keresztül fogja irányítani ezeket a városokat. Ezeknek a találkozóknak a célja, hogy világos képet kapjanak egymás kihívásairól, valamint megosszák vagy kidolgozzák a lehetséges megoldásokat. A tervek szerint minden pilotváros egy kis delegációval egyszer meglátogatja testvérvárosait, és a testvérvárosok is egyszer ellátogatnak a pilotvárosba.
Ez a program a Pilot városok Program kötelező eleme. Ezért a kísérleti városok költségvetéséből a személyzeti ráfordítások egy bizonyos százalékát erre a célra kell elkülöníteni. A programcsapat felveszi a kapcsolatot a kísérleti városokkal, hogy személyre szabott városi profilokat dolgozzanak ki, biztosítva ezzel a magas színvonalú párosítást a testvérvárosok kiválasztásakor. A jelenlegi ütemterv szerint a testvérvárosok felhívása 2023 júniusára, a program indulása pedig 2023 szeptemberére várható. Így a kísérleti városoknak lesz idejük kidolgozni tevékenységeiket és összegyűjteni az első tapasztalatokat. További információkat a későbbiekben bocsátunk a kísérleti városok rendelkezésére.
3.2 Városi tanácsadók
Az NZC konzorcium partner szervezetei közül tíz klímasemleges városi tanácsadót neveznek ki, akik segítik a missziós, kísérleti és testvérvárosokat a
rendszerszintű változás stratégiai előmozdításában és a misszió célkitűzéseinek megvalósításában. A tevékenységek közé tartozik a városok segítése a Platformhoz való hozzáférésben az eszközök és erőforrások használata érdekében, a városok közötti csereprogramok elősegítése és a városok összekapcsolása a projektpartnerekkel és szakértőkkel, érdemi együttműködés kiépítése a Pilot városok Program és a City Learning Program programban részt vevő városok között, valamint folyamatos támogatás, rendszerbeli változásokkal kapcsolatos útmutatás és tanácsadás, beleértve a City Expert Support Facility igényeinek felmérését és a jelentkezési folyamatban való segítségnyújtást (erről a szolgáltatásról bővebben alább).
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
Minden városi tanácsadó körülbelül három kísérleti városért, valamint a városi tanulási program keretében partnervárosokért lesz felelős (összesen körülbelül 12 város).
Minden tanácsadó a pilótákkal együttműködve a következőket végzi:
- Meghatározza a városi szakértői támogatási eszközre vonatkozó igényeket, és segítséget nyújt a pályázati eljárás során,
- Támogassa a városi változás előmozdítóinak felkutatását és mentorálását,
- Támogassa a kísérleti tevékenységek megvalósítását,
- Támogassa a értelmezés / MEL-tevékenységek tervezését és végrehajtását,
- Segítség a City Learning program tervezésében és megvalósításában.
3.3 Városi szakértői támogatási program
Létrehoznak egy városi szakértői támogatási rendszert (CESF), amely a kísérleti tevékenységek kereteihez igazodó közvetlen szakértői támogatással segíti a kísérleti városokat. A CESF a kísérleti városok szakértői igényeit fogja kielégíteni olyan célzott tevékenységek tekintetében, amelyekhez nem NZC-üzleti képességekre van szükség, vagy amelyek meghaladják a meglévő NZC-partner számára eredetileg kiosztott erőfeszítések mértékét. A programot közvetlenül a kísérleti városok kiválasztási folyamatát követően indítják el. A városi tanácsadók a kísérleti városokkal együttműködve felmérik a támogatás és a szakértelem iránti igényeket, amelyeket egy erre a célra szolgáló jelentkezési űrlapon keresztül nyújtanak be a programhoz.
A támogatást az NZC konzorcium partnerei biztosítják; amennyiben a konzorciumon belül nem áll rendelkezésre a szükséges szakértelem, de az elengedhetetlen a kísérleti tevékenységek megfelelő kidolgozásához és végrehajtásához, külső feleket és/vagy helyi partnereket vonnak be, többek között az NZC gyakorlati közösségéből (CoP). Helyi partnereket vonnak be, ha korlátozott kapacitásra van szükség a helyi viszonyok, a kultúra és/vagy a nyelvi ismeretek tekintetében, vagy ha intenzívebb helyi kapacitásra van szükség.
Az NZC CoP a projekt keretein túl is népszerűsíti az NZC módszertanát, és fórumot biztosít a városok és a szakértők közötti kapcsolatteremtéshez. Ez egy virtuális tér, ahol a városok közzétehetik igényeiket, valamint egy tudásbázis, amelyben a szakemberek földrajzi elhelyezkedésük és szakterületük alapján csoportokba szerveződhetnek, és részt vehetnek az NZC tudásbázisára épülő rendezvényeken, podcastokban, webináriumokon, képzéseken és tanúsítási programokban.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
A városoknak a pályázatuk részeként előre meg kell fontolniuk, hogy a tervezett kísérleti tevékenységek tekintetében hol lehetnek hiányosságaik a szakértelem és/vagy a kapacitás terén. Ennek alapján, valamint az elemzés eredményeként a városok fontolóra vehetik a CESF segítségének igénybevételét és a CESF-hez benyújtandó pályázat(oka)t.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a városoknak nem kell a kísérleti városi programra vonatkozó pályázatuk keretében szakértői támogatást igényelniük – a városi szakértői támogatási eszközhöz való jelentkezés folyamata a kísérleti városok kiválasztását követően zajlik, és a városok a kijelölt városi tanácsadóval együttműködve határozzák meg a követelményeket, mielőtt az eszközhöz benyújtanák pályázatukat.
3.4 P2P-együttműködés és tudásbázis (portál)
A P2P közösségi hálózat és együttműködési felület a Mission portál legfontosabb modulja, amely a felhasználók – köztük a városok, az NZC konzorcium és a tágabb értelemben vett NZC gyakorlati közösség – közötti interakciókat szolgálja. A kísérleti városok ezt a következőkre fogják használni:
- Találkozók, kapcsolatépítés és együttműködés a NetZeroCities hálózat többi városával tevékenységek, ötletek, tapasztalatok és innovációk terén
- Online tér biztosítása virtuális értelmezési foglalkozásokhoz
- Városok összefogása és csoportok létrehozása tematikus témák köré szerveződve
- Együttműködés a testvérvárosokkal és a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése
- Városuk eseményeinek, ötleteinek, tapasztalatainak és újításainak megosztása
- A partnervárosok által szervezett eseményekről, illetve egyéb érdekes eseményekről való tájékozódás és azokról való posztolás
- Városi konzorciumok létrehozása külső finanszírozási lehetőségek igénybevétele céljából
- Kétoldalú, négyszemközti beszélgetések folytatása
A modul
közösségi hálózat eleme mindenki számára elérhető nyílt hálózatot biztosít, amely fórumot kínál a nyílt vitákhoz és hozzászólásokhoz az NZC közösség tagjai számára. Ez lesz a portál bejelentkezés utáni kezdőlapja is, amelyen linkek találhatók a többi modul – például a Tudásbázis és a Városi irányítópult adatszolgáltatási funkciója – legfontosabb tartalmaihoz.
A
csoportok oldalai platformok lehetőséget nyújtanak a strukturáltabb, folyamatos együttműködésre, dokumentummegosztási, online értekezletek és közös munkavégzés funkciókkal. A felhasználók maguk állíthatják be az adatvédelmi beállításokat, így számos „nyílt” és „zárt” funkció áll majd rendelkezésre, amelyeknél a felhasználók maguk határozhatják meg az adatvédelmi beállításokat. Csoportoldalak jönnek létre mind a tematikus munkacsoportok, mind a Városi Tanulási Program („twin”) munkacsoportjai számára.
A
találkozók és rendezvények oldalak webináriumokhoz,
értelmezési foglalkozásokhoz és
tanulási rendezvényekhez nyújtanak funkciókat.
Tudásbázis
Az NZC/
Mission Platform tudásbázisa rendkívül átfogó áttekintést nyújt az európai városokból származó bevált gyakorlatokról. A tudásbázis célja, hogy ösztönözze a városokat arra, hogy az értékláncok minden szakaszában tegyenek konkrét lépéseket a klímasemlegesség elérése érdekében, és az összes
városi rendszert bevonva szélesebb körű hatást érjenek el
A következőket fogja tartalmazni:
- A legkorszerűbb megoldások (főbb tematikus területek szerint csoportosítva, ahol intézkedéseket kell hozni azokban a szektorokban, ahol a kibocsátást csökkenteni kell)
- A H2020-projektek megoldásainak áttekintése (ugyanazon alapelvek szerint strukturálva)
- Multimédiás esettanulmányok (az éghajlatváltozás elleni intézkedésekről)
- Társadalmi innováció esettanulmányok
- Esettanulmányok a polgárok és az érdekelt felek bevonására vonatkozó módszerekről
- Politikai keretrendszer-adatbázis
- Tájékoztató a finanszírozási forrásokról
A Tudásbázis erőforrás mellett az NZC/Mission Platform a Városi Szakértői Támogatási Program (a jelen útmutató 3.2. szakasza) keretében
személyre szabott szakértői támogatás-t biztosít a városok számára, hogy tovább vizsgálhassák a konkrét megoldásokat, koncepciókat, akadályokat és
társhasznokat.
4. Felhatalmazás a cselekvésre
A rendszerátalakítás megvalósításához erős politikai és társadalmi támogatásra van szükség. Ez bizonytalan körülmények között végrehajtandó, nagyszabású változásokat jelent. Elkerülhetetlenül zavarokhoz és átmeneti nehézségekhez vezet, amelyek az emberek mindennapi életében is érezhetőek lesznek. Ahhoz, hogy ez a változás tartós legyen, fontos lesz olyan új irányítási formákat alkalmazni, amelyek előtérbe helyezik az együttműködést, a részvételt és a kísérletezést.
Ahhoz, hogy a rendszerátalakítás városi szinten megvalósulhasson, alaposan meg kell értenünk a társhasznokat és az egymással összefonódó értékeket. Ha nem ismerjük fel az éghajlati átállás pozitív hatásait például az egészségre, a jólétre/életminőségre, a helyi gazdaságra és az oktatásra, akkor mindig nehezebb lesz bizonyítani, hogy ez költséghatékony megoldás. Ha nem csak a számszerűsíthető és pénzben kifejezhető előnyöket ismerjük el, a városok merészebben vázolhatnak fel egy pozitív és holisztikus jövőképet, amely figyelembe veszi a különböző osztályok közötti többszörös kölcsönös függőségeket.
4.1 A probléma megértése
Az NZC kísérleti városok programjának egyik alapelve, hogy először meg kell érteni a kísérleti tevékenységek hatókörébe tartozó problémákat, mind az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében, mind pedig a változást gátló strukturális, műszaki, intézményi, társadalmi-gazdasági és kulturális akadályok szempontjából.
Az NZC Pilot városok Programra benyújtott pályázatukban a városokat ezért először arra kérik, hogy határozzák meg azokat a városi rendszereket, amelyekkel foglalkozni fognak, az kibocsátási területeket, amelyek relevánsak az adott városi rendszerek szempontjából, valamint a jelenlegi akadályokat, amelyek gátolják a átalakulást, majd pedig a potenciális rendszerszintű megoldások vagy újítások-okat, amelyeket a kezdeményezés két éve alatt bevezethetnek és amelyekből tanulhatnak.
4.1.1 Városi rendszerek és kibocsátási területek
A városok
kibocsátásának nullára csökkentése minden
városi rendszerben – pl. az energia-, közlekedési, építési, élelmiszer-, víz- és anyagfelhasználási szektorokban – jelentős csökkentéseket és kompenzációs intézkedéseket igényel, valamint a
kibocsátási területeken is, pl.: a hálózati energiaellátás, az ipar és a gyártás, a mező- és erdőgazdálkodás, a hulladékkezelés stb. E célból technológiákat és innovatív megoldásokat kell bevezetni és alkalmazni.
A város egész területén intézkedésekre lesz szükség, amelyek a következő prioritásokra összpontosítanak (az
Városok küldetése által készített EU-információs csomagból vett):
- A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátás csökkentése minden épületben és létesítményben (álló energia), mivel az épületek a városok energiafogyasztásának 40%-áért felelősek. A szén-dioxid-kibocsátásmentes épületek támogatása, az épületek energiafogyasztásának csökkentése, az épületállomány energiahatékonyságának javítása, az elektromos áramra való átállás, valamint a megújuló energiaforrásokra való áttérés.
- A villamosenergia-fogyasztásból és a távfűtésből/távhűtésből származó kibocsátás csökkentése (energiatermelés): a fenntarthatóbb energiatermelés ösztönzése révén – alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia, zöld energia, a megújuló energiaforrások fejlesztése és a megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználása az energiaellátás teljes dekarbonizálása érdekében.
- A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátás minden jármű és közlekedési eszköz-os csökkentése, egyúttal a tisztább és biztonságosabb közlekedési módok, a tömegközlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás ösztönzése, valamint a szén-dioxid-kibocsátásmentes és alternatív üzemanyagok bevonása.
- A városhatáron belül keletkező hulladék kibocsátásának csökkentése, az erőforrás-felhasználás, a hulladéktermelés, a szennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálására irányuló körforgásos gazdaság megközelítés beépítése
- A földhasználat-változások – ideértve a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást és egyéb földhasználati formákat – által okozott és azokból származó kibocsátások csökkentése. Ezzel összefüggésben a természetalapú megoldások végrehajtása szintén kulcsfontosságú a fennmaradó kibocsátások kezelése szempontjából, például a szén-dioxid-elnyelők létrehozása révén.
- A ipari kémiai folyamatok-ből származó kibocsátás csökkentése, az ipar környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá tétele.
A városok digitális összeköttetése szintén kiemelt, több területet érintő prioritás a fejlődés elősegítése és támogatása szempontjából
az önkormányzatok és a lakosok valamennyi városi folyamatát és döntéshozatalát. A digitális összeköttetés és az eszközök segíthetnek az adatok összevonásában és elemzésében, és információk és betekintés biztosításával hozzájárulhatnak a hatékonyabb és fenntarthatóbb politikaalkotáshoz, városi tervezéshez. A digitalizáció, a digitális összeköttetés és az eszközök segíthetnek az adatok összevonásában és elemzésében, és információk és betekintés biztosításával hozzájárulhatnak a hatékonyabb és fenntarthatóbb politikaalkotáshoz, városi tervezéshez, valamint (többek között) a városi energiarendszerek működtetéséhez. A digitalizáció számos területen (biztonság, egészségügy, mobilitás stb.) javíthatja a városok élhetőségét, például azáltal, hogy támogatja az adatokon alapuló döntéshozatalt, amely előnyökkel jár a polgárok számára, és potenciálisan csökkenti az energiafogyasztást.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
Az NZC/Mission platform támogatást nyújt a városoknak az általuk azonosított területeken felmerülő akadályok és kihívások leküzdésében. A kísérleti városokra vonatkozó pályázati felhívás keretében a jelentkezni szándékozó városoknak meg kell határoznia azokat a kibocsátási területeket, amelyekre kísérleti tevékenységeik irányulnak, valamint azokat a lehetséges beavatkozási és hatást gyakorló pontokat, amelyekkel a program keretében foglalkozni kívánnak.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
A kísérleti városoknak át kell tekinteniük városi rendszereik működését, meg kell határoznia a legfontosabb kibocsátási területeiket, majd fel kell mérniük, hogy milyen módon lehet a leghatékonyabban csökkenteni a városi üvegházhatású gázok kibocsátását.
4.1.2 Akadályok és problémás területek
A városok nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás
felé történő átállása számos kihívással jár. Teljes üvegházhatású
kibocsátásuk jelentős része olyan összetett területeken koncentrálódik, amelyek nem egyetlen problémát jelentenek, hanem egymásba fonódó problémák hálóját. Sőt, ezek gyakran egymással ellentétesek is. Ezért az egyik városi érdekelt fél számára felmerülő probléma egy másik számára lehetőséget jelenthet.
Ha a városok felgyorsítják az éghajlatsemlegességi céljaik elérését, akkor a
kibocsátási területeiken túlmenően alaposan meg kell érteniük az akadályokat jelentő problémás területeket is, azzal a céllal, hogy az egyedi megoldásokon túllépve olyan integráltabb és holisztikusabb „portfólió” megközelítéseket alkalmazzanak, amelyek képesek elősegíteni a
rendszerszintű átalakulást. Ez azt jelenti, hogy:
- A jelenlegi kibocsátás és a Párizsi Megállapodással összhangban lévő csökkentési pálya közötti különbség megértése,
- teljes képet alkotni azokról a szektorokon átívelő és interdiszciplináris kulcsfontosságú problémákról és akadályokról, amelyek megakadályozzák a kívánt út kialakítását, valamint
- az akadályok leküzdésére szolgáló, több érdekelt felet bevonó beavatkozások lehetséges portfóliójának közös kidolgozása.
Példák és esettanulmányok
A leggyakoribb akadályok a készséghiányhoz és az adatrendszerek hiányosságaihoz, a politikai összhang hiányához, a problémás irányítási struktúrákhoz, a pénzügyi ösztönzők hiányához, illetve a kedvezőtlen kulturális és viselkedési mintákhoz kapcsolódhatnak – mindezek hatással lehetnek bármely városi rendszerre és a kapcsolódó kibocsátási területekre, mint például a mobilitás, az energiaellátás és az épületek. Íme néhány példa és esettanulmány arra, hogy az egymással összefüggő akadályok és problémás területek mélyreható megértése hogyan segített új utat nyitni:
- A Energiaszolgáltató vállalatok (ESCO-k) olyan sikeres példák, amelyek az ágazatok közötti korlátokat egyetlen megoldásba egyesítik azáltal, hogy a rendszerek közötti kapcsolódások terén szerzett szakértői ismereteket kihasználva egyszerre több problémát is megoldanak, ideértve az energiatakarékossági projektek tervezését és megvalósítását, az utólagos korszerűsítést, az energia-megtakarítást, az energiainfrastruktúra kiszervezését, az áramtermelést és az energiaellátást, valamint a kockázatkezelést.
- Az „egyablakos ügyintézési pontok” segítségével a lakástulajdonosok és az ingatlantulajdonosok egyetlen helyről juthatnak hozzá az alacsony költségű, teljes lakásfelújítási programokhoz.Ezt a programmodellt számos európai országban alkalmazzák, amint azt az Európai Bizottság esettanulmány-összeállítása is dokumentálja: Egyablakos ügyintézés az épületek energetikai felújításához. A mélyreható energetikai felújításokra irányuló „egyablakos” felújítási program hasonló ahhoz, mintha besétálna egy autókereskedésbe, és egyszerre választaná ki a márkát és a modellt, a felszereltséget és az esztétikai jellemzőket, valamint a finanszírozási és karbantartási tervet. A teljes lakásfelújításokra alkalmazva ez a modell lehetővé teszi a lakók és az épület tulajdonosok számára, hogy meghatározzák felújítási igényeiket, kapcsolatba lépjenek a kivitelezőkkel, és kihasználják a különböző forrásokból származó többféle finanszírozási lehetőséget, hogy az összes intézkedés alacsony költséggel vagy ingyenesen elérhető legyen a jogosult résztvevők számára. Lépésről lépésre szóló útmutatójukban Hogyan hozzunk létre egy integrált lakásenergetikai felújításra szakosodott egyablakos ügyintézési pontot? Az Innovate az egyablakos ügyintézési pont 7 alapvető szolgáltatását határozza meg: Hosszú távú és megfizethető lakhatás; bevonási folyamatok; személyre szabott termékek; energetikai felújítás és pénzügyi terv; kommunikációs és marketingeszközök; a folyamat koordinálása; valamint az eredmények garantálása. Emellett három lehetséges szolgáltatási szintet is meghatároznak, a támogatástól a koordináción át az „all inclusive” szolgáltatásig.
Íme néhány példa arra, hogy egy technikai megoldás miért bukhat meg, ha nem értik meg alaposan az akadályok és a problémák közötti összefüggéseket:
- intézményi tehetetlenség és pályafüggőség: Például az intelligens (digitális) villamosenergia-hálózatra való átállás negatív környezeti hatással járhat, mivel az adatok kezeléséhez szükséges számításokhoz jelentős energiafelhasználás társul. Ezért fontos kérdés, hogy vajon a kibocsátás növekedését inkább a nem hatékony hálózat okozza-e, vagy éppen a nagy számítási teljesítményre támaszkodó, adatvezérelt hatékony hálózat. A mai napig nincsenek olyan egyértelmű tanulmányok, amelyek segítenének a következtetések levonásában ezen a területen.
- A fogyasztók részéről tapasztalható elfogadás/bevezetés hiánya: Például az aktív vagy megosztott mobilitási lehetőségek elterjedését olyan kulturális tényezők is gátolhatják, mint az, hogy az autót státuszszimbólumnak tekintik. Az autót még mindig értékes és kívánatos vagyontárgyként tartják számon. Ezek a felfogások akadályt jelenthetnek a viselkedés megváltoztatásában, és gátolhatják a gyaloglás, a kerékpározás vagy a megosztott mobilitás elterjedését.
- A A piaci szereplők piaci ereje és politikai befolyása: A tőkéhez való hozzáférés és a tőkeköltségek: a rendszer innováció elindításának központi meghatározó tényezője. Az adópolitikán vagy támogatásokon keresztül történő befektetési ösztönzésen túlmenően pénzügyi innovációkra is szükség lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a befektetésekhez szükséges források költségei, és a források biztonságosabban és gyorsabban lehessenek előteremtve. Például a faépítés és a körforgásos gazdaság megközelítésének ötvözése drasztikusan csökkentheti a városok Scope 3 kibocsátását, amely – bár egyelőre nem szabályozott – gyakran a városok által okozott kibocsátás legnagyobb részét teszi ki. A faépítési piacot azonban a nulláról kell felépíteni. A városoknak szerepet kell játszaniuk az érintett szereplők számára az átálláshoz kapcsolódó kockázatok csökkentésében.
- Technológiai fejlődési pályák és a rögzülés jelensége: Például a jelentős már befektetett tőke, valamint a technológiai és intézményi kötöttségek miatt a beruházások túl gyakran a közlekedési és energetikai ágazat hagyományos infrastruktúrái felé irányulnak.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A NZC Mission platform segítséget nyújt a városoknak abban, hogy azonosítsák és leküzdjék azokat az akadályokat és kiváltó okokat, amelyek gátolják az éghajlatvédelmi intézkedéseik széles körű végrehajtását a legfontosabb kibocsátási területeken. A problémás területek és a változást elősegítő eszközök közötti összefüggések megértése révén a városok mélyebb szinten tudnak majd foglalkozni a rendszerinnovációval.
Az éghajlatsemlegesség felé tartó átalakulásba kezdett városok valószínűleg hasonló akadályokkal és problémás területekkel szembesülnek. Ezért e kihívások közös megértése elősegíti azok hatékony kommunikálását.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
Ahhoz, hogy olyan kísérleti tevékenységekre vonatkozó javaslatot lehessen kidolgozni, amelyek áttöréseket és fordulópontokat tárnak fel a változás előidézése érdekében, elengedhetetlen, hogy a város képes legyen felismerni és megérteni „problémás területeit” és az átalakulás útjában álló akadályokat.
A leendő kísérleti városokat mind az egyes problémás területek ismerete, mind pedig a kapcsolódó kibocsátások csökkentésére irányuló elképzeléseik alapján értékelik.
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Hajlandó-e ugyanolyan alaposan foglalkozni a problémás területekkel, mint az Ön által javasolt lehetséges megoldásokkal/beavatkozásokkal?
- Megállapította-e, hogy vannak-e olyan problémás területek, amelyek mélyen gyökerező problémákat jelentenek, és amelyek gátolják Önt az éghajlati célok elérésében?
- Rendelkezik-e elegendő információval és adattal ahhoz, hogy azonosítani tudja a lehetséges akadályokat és problémás területeket?
- Van-e tisztában azzal, hogy a problématerülete milyen kapcsolódási pontokkal és esetleges ütközésekkel rendelkezik más területekkel vagy szektorokkal?
- Hogyan segítették elő a korábbi változásra irányuló kezdeményezések korlátai vagy hiányosságai a probléma(k) jobb megértését? Hajlandó-e együttműködni regionális, országos vagy más városokkal az akadályok közös leküzdése és az egymástól való tanulás érdekében?
4.2 A rendszerszintű megoldásokra való összpontosítás
Ahogyan az előző szakaszokból kiderült, az éghajlatváltozás kezelése során a városok előtt álló problémák gyökerei többféle összetett rendszerben rejlenek, amelyek különböző – természeti, technológiai, társadalmi, kulturális, kapcsolati és intézményi – elemekből állnak, és amelyek szorosan összefonódnak egymással. A klímavédelmi intézkedésekre irányuló legtöbb megközelítés úgy próbálja kezelni ezt a komplexitást, hogy a problémát kisebb részekre bontja, és mindegyikre külön-külön összpontosít. Ez gyakran figyelmen kívül hagyja mind a problémák közötti összefüggéseket, mind az alapvető okokat. Ezért az NZC Pilot városok Programme a városok klímakihívásait a rendszerváltozás érdekében végrehajtott rendszerinnovációval fogja megközelíteni.
4.2.1 Rendszerinnováció: rendszerváltozás
A kísérleti városok támogatást kapnak az új
átmeneti útvonalak kialakítására leginkább alkalmas problémás területek kezeléséhez. Ezek a városok egy vagy több kibocsátási terület (pl. mobilitás, energiarendszerek, stb.) gyakran egyedi és összetett dinamikájával, miközben a változás kombinatorikus
eszközeit (pl. adatok és technológia, kormányzás és politika, finanszírozás, kultúra és részvétel, valamint
társadalmi innováció) vizsgálják, azzal a kifejezett céllal, hogy
azonosítás áttöréseket és fordulópontokat érjenek el. Ezek a holisztikus megközelítések, egy sor összehangolt intézkedéssel, amelyek szinte biztosan több érdekelt fél közötti együttműködést fognak magukban foglalni, kifejezetten
társhasznokat generálhatnak, és több pozitív változási láncreakciót indíthatnak el.
Ezt a megközelítést „rendszergondolkodásnak” nevezik: a problémák megértése és elemzése azzal a fókusszal, hogy egy
rendszer elemei hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Célja a „rendszerinnováció” megvalósítása: a teljes
rendszer átalakítása, amely a komplex problémákat a változás több mozgatórugója – például a kapacitás- és képességépítés; a kultúra, a részvétel és a társadalmi innováció; az irányítás, a politika és a szabályozás; a finanszírozás és az üzleti modellek; valamint a technológia – közötti kölcsönös függőségre hatva kezeli.
A rendszerinnováció problémaközpontú, időt igényel, és átmeneti szakaszokként fogható fel. A közpolitikának az a központi feladata, hogy feltárja és meghatározza ezeket az
átmeneti útvonalakat – és éppen ebben fognak a kísérleti tevékenységek segíteni a városoknak.
A változások egymásra épülő láncolatának egyik példája a napenergia-támogatások, amelyek az iparág növekedéséhez vezettek. Ez viszont a napenergia költségeinek gyors csökkenéséhez vezetett, és ezáltal további növekedéshez – ennek eredményeként a napenergia ma a történelem legolcsóbb energiaformája (
Carbon Brief).
Az áttörések utalhatnak a változás előtt álló mély akadályok leküzdésére és/vagy felszámolására is – például a városi önkormányzat polgárokkal való kapcsolattartásának, az adatok kezelésének vagy programjai előnyeinek számszerűsítésének megváltoztatására –, és számtalan további változási lehetőséget nyithatnak meg.
Példák és esettanulmányok
Példák a rendszerinnovációs eszközökre és gyakorlatokra
- A Future Stewards kiadványában 10 eszköz a rendszerváltozáshoz egy szén-dioxid-mentes világ felé számos rendszerváltozási módszer rövid leírása és az egyes módszerekhez kapcsolódó esettanulmányok találhatók.
- Az UNDP egy portfólió-alapú megközelítésen alapuló módszertant dolgozott ki – legújabb kiadványuk, a System Change: A Guidebook for Adopting Portfolio Approaches részletesen bemutatja a szerzők tapasztalatait, és példákat is hoz munkájukra.
- A svédországi Viable Cities 23 önkormányzattal együttműködve dolgozik azon, hogy a klímaátállásba rendszerszintű megközelítést építsen be, azzal a céllal, hogy 2030-ra elérjék a klímasemlegességet. A Viable Cities egy svéd stratégiai innovációs program, amelynek középpontjában a klímasemleges és fenntartható városok felé történő átállás áll. A program célja, hogy 2030-ra klímasemleges városok jöjjenek létre, ahol mindenki jól élhet a bolygó határain belül. A Viable Cities katalizátorként működik a városok, az ipar, az akadémiai körök, a kutatóintézetek és a civil társadalom közötti új együttműködési formák kialakításában. A cél az, hogy a svéd városok működését a nemzeti, környezetvédelmi és éghajlati célokkal, valamint a globális fenntarthatósági célokkal – az Agenda 2030-cal – és a Párizsi Megállapodással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban megváltoztassák. A program időtartama 2017–2030, és a Vinnova, a Svéd Energiaügynökség és a Formas támogatásával valósul meg, a Svéd Energiaügynökség felügyelete alatt.
- Az OECD több esettanulmánya a szervezet „Systems Innovation: Synthesis Report című jelentésük 76. oldalán, amely a fenntartható lakhatást, az utólagos korszerűsítést, az intelligens városokat, az e-mobilitást, a zöld növekedést, a tartós ápolást és a klaszterpolitikákat tárgyalja.
- Az európai esetek mellett számos példát elemez az American Journal of Community Psychology „Systems Change” című különszámában, amelyek között szerepel az egészségügyi rendszerben tapasztalható intézményi rasszizmus kezelésére irányuló folyamat; egy stratégiát az ügynökségek közötti csapatok tagjai által használt mentális modellek feltárására és megváltoztatására; erőfeszítéseket egy egészségügyi szempontból kompetens közösség létrehozására egy HIV/AIDS-szel sújtott dél-afrikai vidéki közösségben; akciókutatási erőfeszítéseket egy rendőrséggel a közösségi rendőrségre való átállás támogatására, és még sok mást.
- A körforgásos gazdaság területi bevezetésére szolgáló átfogó megoldások bemutatása
Példák a rendszerinnovációs megközelítés elmulasztására
- Klasszikus példa erre a lakáspiac esete. A kormányok gyakran avatkoznak be a kínálati oldalon (azaz szociális lakásokat építenek, vagy bérleti díj-szabályozás révén megkönnyítik az alacsonyabb jövedelmű csoportok hozzáférését a magánpiachoz), de a keresleti oldalon is beavatkoznak a fiskális és adópolitikán keresztül az ingatlantulajdon megszerzésének ösztönzése érdekében, ami rent-seekinghez és az árak felfelé hajtásához vezethet. Ez viszont további kínálati oldali beavatkozásokhoz vezethet, amelyek nem várt következményekkel járnak, és a kezdeti probléma (a megfizethető lakások hiánya) továbbra is fennáll, miközben új problémák is keletkeznek (ingatlanpiaci buborékok, városok terjeszkedése) (OECD, 2015).
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?A pályázat sikeréhez elengedhetetlen, hogy bemutassák: a javasolt kísérleti projekt rendszerszintű megközelítést alkalmaz – ez az egyik olyan feltétel, amely alapján a pályázatot értékelik.
A kísérleti program rendszerorientált megközelítéssel történő megtervezése egyrészt összehangolja azt a NZC Mission Platform szolgáltatásaival, erőforrásaival és beavatkozási támogatásával, másrészt pedig javítja a sikeres beavatkozások átültethetőségét és kiterjeszthetőségét a kísérleti városon belül és azon túl is.
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Elemeztem-e a megoldani kívánt probléma kiváltó okát (okait)?
- Megvizsgáltam/feltérképeztem/bemutattam-e (a kísérleti városokra vonatkozó javaslatban), hogy a vizsgált rendszer(ek) különböző elemei hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
- Mélyrehatóan foglalkoztam-e (vagy terveztem-e, hogy foglalkozzak) az érintett közösségekkel, különösen azokkal, akiknek a hangját ritkábban hallják meg?
- Gondolkodtam már a terveim következményein?
- Megfontoltam-e a különböző befolyásolási pontokat?
- Vizuálisan is bemutattam a rendszert?
- Elmondtam már, hogyan szándékozom tanulni ebből a tapasztalatból, és hogyan fogom megosztani a tanulságokat?
- Megvizsgáltam már, hogyan hozhatok létre gyors(abb) visszacsatolási ciklusokat (pl. korai terepi tesztelés) annak érdekében, hogy gyorsabban tanuljak, alkalmazkodjak és bővítsem a tevékenységet?
4.2.2 Hatáspontok és beavatkozási pontok
Nincs csodaszer arra, hogy egy város elérje a nettó nulla kibocsátást. Ez azt jelenti, hogy a klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlenül szükséges több beavatkozás tudatos kombinálása. A kísérleti tevékenységek célja ezért olyan intézkedéscsomagok kidolgozása és megvalósítása, amelyek a változás több
mozgatórugójára hatnak, vagyis több, egymástól független, de egymással összefüggő problémakörre egyszerre hatnak, egymást kiegészítő beavatkozások révén. Azok a kísérleti tevékenységek, amelyek
útvonalakat nyitnak a kibocsátáscsökkentés terén elért
áttörések felé, olyanok, amelyek több, egymást kölcsönösen erősítő dinamikát indítanak el a technológia, a kormányzás és a politika, a finanszírozás és az üzleti modellek, a kultúra, a részvétel, a
társadalmi innováció és az igazságos átállás, valamint a kapacitás- és képességépítés területén, hogy felgyorsítsák a transzformatív változást egy vagy több kibocsátási területen.
A NetZeroCities a változás mozgatórugóit a következő kategóriákba sorolja:
- Technológia: azok az eszközök, segédprogramok vagy infrastruktúrák – legyenek azok anyagi vagy immateriális jellegűek –, amelyeket gyakorlati problémák megoldására használnak. Példák (a felsorolás nem teljes): járművek, például kerékpárok vagy vonatok; információs technológiák, például szoftverek, száloptikai kábelek vagy mesterséges intelligencia; energiatermelő, -tároló vagy -elosztó berendezések; helyhez kötött energiaellátó rendszerek, például hőszivattyúk, épülettechnikai megoldások.
- Irányítás és politika: azok a folyamatok, amelyek során a hatalmat átruházzák, a döntéseket meghozzák, valamint a szabályokat elfogadják, végrehajtják és módosítják, továbbá maguk a szabályok is, törvények, normák és rendeletek formájában.
- Pénzügy és üzleti modellek: a finanszírozás biztosításának módjait, valamint azt, hogy a szervezetek hogyan fogalmazzák meg és írják le az értékteremtést.
- Kultúra, részvétel és társadalmi innováció: társadalmi magatartás és normák, ideértve azokat is, amelyek meghatározzák, hogy az emberek – egyénileg vagy csoportosan – hogyan vesznek részt a demokratikus döntéshozatalban, valamint azokat a módszereket, amelyekkel megoldásokat dolgoznak ki és valósítanak meg az egyéni és kollektív jólét, valamint az igazságos átállás javítása érdekében.
- Kapacitás- és képességfejlesztés: a szervezeti erőforrások (munkaerő, felszerelés, pénz, az egyének ideje és energiája), valamint a készségek, ismeretek, gondolkodásmódok és viselkedésmódok fejlesztése a kívánt eredmények elérése érdekében.
Példák és esettanulmányok
- A Utólagos felszerelés a kibocsátáscsökkentés egyik ígéretes beavatkozási területe, ugyanakkor számos kihívást is jelent számunkra. A technológia már rendelkezésre áll, de továbbra is akadályok állnak az útjában annak, hogy olyan üzleti modelleket dolgozzunk ki, amelyek figyelembe veszik a felújítások gazdasági multiplikátorhatásait. A háztulajdonosok gyakran nem elég motiváltak ahhoz, hogy részt vegyenek a felújítási programokban, a szélesebb körű járulékos előnyök beépítésének nehézségei miatt a felújítás kevésbé vonzónak tűnhet, és a szereplők közötti koordinációval és irányítási mechanizmusokkal – legyen szó közösségi jövőképalkotásról vagy teljesítményalapú szerződésekről – akadályozhatják a folyamatot. Számos kísérlet csak ezen akadályok egyikét kezeli, ezért ritkán sikerül a hatást kiterjeszteni. A brit Green Homes Scheme kudarca egy friss példa volt ennek a megközelítésnek a korlátaira. Az NZC Pilot városok-nek a változás több területén is cselekednie kell. A felújítás esetében ez azt jelentené, hogy olyan pénzügyi és üzleti modellel kapcsolatos intézkedésekkel kell kísérletezni, amelyek lehetővé teszik egy olyan üzleti terv kidolgozását, amely magában foglalja a járulékos előnyöket és a multiplikátorhatásokat, és ezt olyan kulturális, részvételi és társadalmi innovációs beavatkozásokkal kell kombinálni, amelyek a háztulajdonosokkal együttműködve elősegítik a felújítás elfogadását és támogatását kerületi vagy városi szinten.
- Egy másik példa – az OECD 2015-ös, a rendszerszintű innovációról szóló jelentéséből – arra utal, hogy az idősödő társadalmak a munkaerő-állomány csökkenéséhez, az egészségügyi költségek emelkedéséhez és az adóalap szűküléséhez vezethetnek. A munkaerő-migrációt korlátozó rövid távú intézkedések hosszú távon tovább súlyosbíthatják az idősödésből fakadó munkaerő-hiányt. Az innováció és a technológia egyértelműen a megoldás részét képezik, de önmagukban nem elegendőek. Valójában a technológiának más változást elősegítő eszközökkel kell együtt járnia a gazdasági és társadalmi kihívások kezelése érdekében, és megvalósításukhoz kiegészítő innovációkra lesz szükség a szervezetekben és intézményekben, valamint a fogyasztók/polgárok elfogadására.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A változás érdekében többféle eszközzel élő, átgondolt és stratégiai beavatkozások kombinációja képezi a sikeres kísérleti kezdeményezések lényegét. A NetZeroCities célja, hogy ösztönözze a városokat – függetlenül attól, hogy részt vesznek-e a kísérleti programban – arra, hogy ne egyetlen eszközre támaszkodó beavatkozásokat tervezzenek, hanem a rendszer egészén belül kombinálják a beavatkozásokat – a technológia, de a kormányzás és a politika, a finanszírozás és az üzleti modellek, a kultúra, a részvétel és a társadalmi innováció, valamint a kapacitás- és képességépítés területén is –, amelyek szükségesek a kibocsátáscsökkentés felé vezető ígéretes utak kialakításához.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
A városok a NetZeroCities programban alkalmazott beavatkozási típusok segítségével átfogóan felmérhetik helyzetüket. Ez kiindulópontként szolgálhat számukra ahhoz, hogy stratégiai szinten meghatározzák hiányosságaikat és igényeiket, jól bemutatva a nettó nulla kibocsátás elérését gátló helyi akadályokat, azok egymással való összefüggéseit, valamint azokat a módszereket, amelyekkel szinergiákat teremthetnek a kibocsátáscsökkentés terén elért áttörések elősegítése érdekében.
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- A kísérleti tevékenységekből kitűnik-e, hogy tudatában vannak annak, hogy a különböző (ha nem is az összes) beavatkozási típusnak szerepe van a kibocsátáscsökkentés felgyorsításában?
- A kísérleti tevékenységek rávilágítanak-e a városi környezetben a különböző szintű problémák közötti összefüggésekre?
- A kísérleti tevékenységek feltárják-e a szinergikus fellépések lehetőségeit a városi környezetben?
4.2.3 Társadalmi innováció
A társadalmi innovációnak számos definíciója létezik, de lényegében olyan innovációs formáról van szó, amely céljaiban és eszközeiben egyaránt társadalmi jellegű (Murray et al., 2010): ez azt jelenti, hogy olyan új ötleteket, szolgáltatásokat és modelleket kell kidolgozni, amelyek hatékonyabban kezelik a társadalmi kihívásokat (EC, 2020). Általánosságban ez azt jelenti, hogy olyan innovációról van szó, amely céljaiban, folyamatában és eredményeiben egyaránt „társadalmi”. Mint ilyen, lehetőségeket kínál a városok számára a következőkre:
(1) megoldásokat kínáljon a helyi, kielégítetlen társadalmi szükségletekre;
(2) bevonni a rendszer szereplőit a megoldások közös kidolgozásába és
közös kialakításába (és ezzel egyidejűleg az innováció kockázatainak csökkentésére törekedni);
(3) hosszú távú, pozitív társadalmi hatást gyakoroljon több szinten (földrajzi, a kihívás terjedelme szerint); és
(4) – a fejlesztési folyamatba több szereplő bevonásával és kapacitásépítéssel – hozzájáruljon azokhoz a kulturális és magatartási változásokhoz, amelyek elősegítik olyan rugalmas és reagálóképes innovációs ökoszisztémák kialakulását, amelyek képesek a szereplőket és az erőforrásokat a közös célok elérése érdekében összefogni.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A nettó nulla elérése minden szereplő összehangolt erőfeszítését igényli a dekarbonizációs célokhoz való igazodás érdekében. Az ilyen paradigmaváltások azzal a komoly kockázattal is járnak, hogy egyes csoportok kizárva és marginalizálva maradnak az átállásból. A társadalmi innováció beépítése a városok éghajlat-stratégiájába két fő okból fontos és stratégiai jelentőségű: (1) képes mozgósítani és felkészíteni a szereplőket a nagy társadalmi kihívásokra válaszoló megoldások közös tervezésének és kidolgozásának folyamatában, miközben gondoskodik a kielégítetlen társadalmi szükségletekről is; és (2) képes támogatni a célok eléréséhez szükséges szélesebb körű kulturális és viselkedési változásokat azáltal, hogy kielégíti a konkrét szükségleteket és megteremti a különböző életmódokhoz szükséges környezetet.
A társadalmi innováció a következő szempontokból jelenthet stratégiai előnyt az NZC és a kísérleti városok pályázati felhívása számára:
- útvonalat biztosítanak a személyre szabott megoldásokhoz, figyelembe véve a helyi igényeket és erőforrásokat, valamint mozgósítják a város klímasemlegességi céljainak elérésében érdekelt szereplőket (lásd: City Lab Bristol – az összes említett esettanulmányra mutató linkeket lásd alább);
- olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a hosszú távú célok elérése érdekében megteremtik a különböző fogyasztási modellek működési kereteit (lásd: Cse Nappi Naapuri; Real Junk Food Berlin; Paris 15 minutes);
- lehetőségeket biztosít a különböző szereplők számára, hogy együttműködjenek és részt vegyenek olyan szolgáltatások nyújtásában (közös kialakítás), amelyek közvetlenül vagy közvetve támogatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését (lásd: Cloughjordan ökováros); és
- innovációs modellként szolgálhat, amely képes összekapcsolni az alulról felfelé és a felülről lefelé irányuló megközelítéseket, vagyis konkrétabban: összekötheti a helyi, alulról induló kezdeményezéseket a szélesebb körű politikákkal vagy politikai keretekkel/célokkal (lásd a bolognai polgári paktumokat)
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
- Ismerje meg a résztvevőket, hogy bevonja őket, valamint a szerepeket és kötelezettségvállalásokat
- A célok elérését szolgáló megoldások, megközelítések és források tipológiája
- Hogyan építsünk ki egy ökoszisztémát az igazságos átalakulás érdekében
A társadalmi innovációs megközelítések segíthetnek a városoknak abban, hogy különböző modelleket vezessenek be a részvételi és inkluzív fejlődés érdekében az egyes kihívások megoldása érdekében (lásd: City Studio; City Lab Mannheim; a Gendered Innovation projekt); valamint mozgósíthatják az ökoszisztéma szereplőit a Mission köré (lásd: Helyi Energia Közösségek (Mission Valencia);
Ezen felül hozzájárulhatnak az innovációhoz szükséges keretek kialakításához (kapacitásépítés az
bevonás révén; hálózatok mozgósítása a kihívások megoldása érdekében) (lásd a vitoriai szuperblokkokat (és a Fenntartható Mobilitásért Polgári Paktumot)), valamint támogathatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó meglévő megoldások kiterjesztését és széles körű bevezetését.
Alapvetőbb szinten a társadalmi innováció hozzájárulhat a társadalmi gyakorlatok megváltoztatásához, valamint egy rugalmas és reagálóképes innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez a kapacitásépítés és a gyakorlati tanulás révén (lásd: Viable Cities Program; Cloughjordan Ecovillage).
A kísérleti városokra kiírt pályázati felhívás keretében a társadalmi innováció lehetőséget kínál a területi és városi szereplők bevonására a cselekvési tervbe (például a misszióhoz szükséges megoldások portfóliójának kidolgozásába és kialakításába, akár a meglévő megoldások továbbfejlesztésével, akár új megoldások kidolgozásával), valamint a fejlesztés új megközelítéseihez és olyan új módszerekhez/eszközökhöz kapcsolódó kapacitásépítésre, amelyek bevonják a szereplőket – különösen a kedvezményezetteket – a megoldások kidolgozásába és azok megvalósításába.
A nemi dimenzió: 2020-ban az Európai Bizottság közzétette a „
Gendered Innovation 2” című jelentést, amely arról szól, hogy az inkluzív elemzés hogyan járul hozzá a kutatáshoz és az innovációhoz. A kiadvány tartalmazza a nemhez, a társadalmi nemhez és az interszekcionális elemzéshez kapcsolódó fogalmak és módszerek meghatározásait, valamint interdiszciplináris esettanulmányokat is bemutat, amelyekből kiderül, hogyan lehet a nemi dimenziót integrálni a kutatás és az innováció különböző területeibe, beleértve az éghajlatváltozást és a városi tervezést is. Az Európai Bizottság által társfinanszírozott Gendered Innovation Project (Nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő innovációs projekt) ellenőrzőlistákat is kidolgozott az inkluzív
mérnöki munka,
városi tervezés és tervezés, valamint módszereket az
innovációs folyamatok tervezéséhez.
Példák és esettanulmányok
Források és/vagy a jövőbeni Platform-források/szolgáltatások, amelyekre a városoknak érdemes figyelniük
- NZC társadalmi innováció – Rövid olvasmányok
- NZC társadalmi innovációs videó
- NZC Tudásbázis
- Társadalmi innovációval kapcsolatos tananyagok (MOOC)
- Siscode Learning Hub
- Milyen tapasztalatai vannak már a városomnak a társadalmi innováció terén?
- Hogyan lehet társadalmi innovációs kezdeményezéseket finanszírozni a városomban?
- Hogyan segíthetik elő a helyi társadalmi innovációs kezdeményezések a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaim elérését?
- Vannak-e olyan konkrét társadalmi innovációs intézkedések, amelyek keretet biztosíthatnak ezeknek a kezdeményezéseknek?
- Milyen kompetenciákkal rendelkezünk, illetve milyen kompetenciákra van szükségünk egy társadalmi innovációs program vagy projekt elindításához?
- Milyen források állnak rendelkezésre a városomban a társadalmi innováció területén (pl. társadalmi innovációs akcelerátorok, központok, alapítványok, kutatóközpontok, agytrösztök stb.)?
5. Cselekvési képesség
Az éghajlatváltozás összetett és megoldhatatlan probléma, amely túlmutat a politikai ciklusokon és határokon, és hosszú időtávon zajlik. Az éghajlati válság egyrészt demokráciáink állóképességének próbája, másrészt pedig – a jelentős kihívások közepette – lehetőséget kínál azok megújítására, a jelenlegi szükségleteinknek és technológiai képességeinknek megfelelően. A előttünk álló kihívások mértékének megfelelő hatékony válaszokhoz demokratikusabbá, együttműködőbbé és kollektív cselekvésorientáltabbá kell válnunk, és nem csupán technológiai fejlődésre van szükség ahhoz, hogy olyan megoldásokat hozzunk létre, amelyek kézzelfogható hatással vannak az emberek mindennapi életére, és senkit sem hagynak magára.
Az éghajlati válság szükségessé teszi a társadalomban és városainkban egy rendszerszintű átalakulást. Ez azt jelenti, hogy az átalakulási folyamatban nem csupán a helyi önkormányzatoknak, hanem egy szélesebb körű ökoszisztémának is részt kell vennie, amely magában foglalja a városi lakosokat, a vállalkozásokat, az innovációs szereplőket (például az egyetemeket és más kutatási, fejlesztési és innovációs szereplőket), a nem kormányzati szervezeteket és a civil társadalmat.
A „Cselekvőképesség” cím alatt található következő szakaszok mindegyike természeténél fogva ugyanazon téma különböző változatai: a részvétel és az együttműködés révén kritikus tömeget teremtünk, hogy érdemi és tartós változásokat érjünk el.
5.1 Reflektív kormányzás
A városi közigazgatáson belüli együttműködés elengedhetetlen. Az éghajlati átállás minden osztályt érint: a lakásügyet, a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást, a városépítést, az energetikát és a gazdaságot. Amennyiben az éghajlati átállást elsősorban a környezetvédelmi csapat feladatkörének tekintik, gyakran nehezen tud lendületet venni. A siker kulcsfontosságú tényezője olyan erős, osztályok közötti csapatok felállítása, amelyek képesek a szakpolitikák alakítására és a költségvetésekhez való hozzáférésre.
Az együttműködés azonban nem korlátozódhat az önkormányzat falai közé – másoknak is lehetőséget kell biztosítani a részvételre. Számos más szereplő, például kórházak, egyetemek, iskolák, magánvállalatok (mind nagyvállalatok, mind kkv-k) és a civil társadalom is támogathatja a missziót azáltal, hogy megváltoztatja politikáját és a pénzköltési szokásait. A missziót közösen irányító, szervezetközi csapatok felállítása lehetővé teszi a városvezetés számára, hogy felgyorsítsa munkáját. Fontos továbbá nemcsak kifelé, hanem felfelé is tekinteni – kapcsolatot teremteni a regionális és országos kormányokkal, hogy erős, többszintű kormányzási partnerségek jöjjenek létre.
Végül pedig a városoknak kísérleti, iteratív módon kell majd működniük. Azok a problémák, amelyekkel szembesülnek, összetettek és határai nem egyértelműek. A megoldásukra tett kísérletek elkerülhetetlenül a rendszer belsejéből érkező reakciókat vonnak maguk után. A hagyományos „elemzés, tervezés, megvalósítás” megközelítés alkalmazása azzal a kockázattal jár, hogy a városok időt és pénzt fektetnek olyan megoldásokba, amelyek a valós körülmények között nem életképesek. A „tervezés, tesztelés, iteráció” reflexív kormányzási megközelítés alkalmazása viszont segít megerősíteni a bizalmat a választott irányban, és lehetővé teszi mások számára is, hogy a munka alakulása során alakítsák azt. Ezért vált a gyorsított tanulás az átállás egyik legfontosabb hajtóerejévé (például a Viable Cities megközelítésében). Ahol még nem léteznek, a városoknak olyan folyamatokat kell kialakítaniuk, amelyek segítségével a kis kísérletekből gyorsan tanulságokat vonhatnak le, és azokat felhasználhatják a politikaalkotáshoz.
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak – Irányítás és részvételi megközelítések
- Mennyire nyitott a helyi kormányzás megközelítésének megváltoztatására?
- Kiknek érdemes megnyitni ezt a megközelítést vagy folyamatot?
- Hogyan fog ez a bevonás megvalósulni? Milyen formális és/vagy informális struktúrák fogják támogatni ezt a bevonást?
- Milyen erőforrásokra, struktúrákra, folyamatokra stb. lesz szükség a feladat sikeres végrehajtásához?
- Van már tapasztalata ilyen módszerekkel vagy folyamatokkal kapcsolatban?
5.2 Együttműködés és összefogás a változás érdekében
Minden kísérleti város a saját, a végrehajtott kísérleti tevékenységek jellegéhez igazodó változási koalíciót hoz létre, amelybe bevonja a legfontosabb érdekelt feleket, az érintett közösségeket és polgári csoportokat, az ökoszisztéma kulcsfontosságú szereplőit, valamint a megvalósítási partnereket. A városok a kihívás elemzése alapján úgy dönthetnek, hogy rendszer(ek) feltérképezésével azonosítják a szereplőket, a városi szolgáltatásokat és folyamatokat (azaz az értékláncokat), hogy meghatározzák, kiket kell bevonniuk, és kivel kell változásért küzdő koalíciót létrehozniuk.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
A kísérleti tevékenységek tervezésének elengedhetetlen része, hogy azonosítani és bevonni tudjuk azokat a szereplőket, akiknek részt kell venniük az átalakítási folyamatban.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A rendszerek nem csupán a városvezetésből állnak, hanem egy ennél szélesebb körű szereplői és tevékenységi körből. A rendszerinnováció az NZC-megközelítés középpontjában áll, ezért a városi ökoszisztéma keretein belüli koalícióépítés a rendszerátalakítás egyik legfontosabb előfeltétele.
Példák és esettanulmányok
Világszerte számos szervezet dolgozik olyan együttműködési modellek és koalíciók kialakításán, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgálják, és összekötik a városi önkormányzatokat, a helyi vállalkozásokat, az innovációs ökoszisztémákat és a polgárokat.
Íme néhány példa:
Számos város bevonta az érdekelt felek széles körét a fenntarthatóbb jövő felé vezető útiterv kidolgozásába; például a
londoni körforgásos gazdaságra vonatkozó útiterv
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Kiket kell bevonni a város életébe – mind az önkormányzati és szervezeti struktúrák, mind pedig a város által bevont külső közösségek és érdekelt felek tekintetében? Mely érdekelt feleket és/vagy közösségeket lehetne bevonni a városon kívülről (azaz regionális, országos és európai szinten)?
- Hogyan lehet bevonni az embereket, hogy közös jövőképet alakítsanak ki, és elkötelezzék magukat a folyamat és az eredmények iránt?
5.3 A polgárok és a városi érdekelt felek bevonása
A demokratikus döntéshozatal és a cselekvési szabadság elengedhetetlen ahhoz, hogy a legambiciózusabb városok 2030-ra, Európa pedig 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezért elengedhetetlen, hogy a városok bevonják a polgárokat és a
városi érdekelt feleket egy érdemi és inkluzív részvételi folyamatba, hogy hozzájáruljanak e cél eléréséhez. A cél az, hogy kihívást jelentsen és inspirálja a városokat arra, hogy újragondolják a
polgári részvétel szerepét a klímasemlegesség felé vezető útjukon.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
Ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a nettó nulla kibocsátást, elengedhetetlen, hogy jelentősen megnöveljük azoknak a szereplőknek a számát, akik képesek kezdeményezni a változást és hozzájárulni ahhoz. Ennek érdekében a NetZeroCities arra ösztönzi a Pilot városok (és a nem pilotvárosokat is), hogy hozzanak létre és erősítsenek meg olyan intézményi kereteket és eszközöket, amelyek lehetővé teszik a polgárok, a közösségek és más szereplők számára, hogy részt vegyenek a magas színvonalú értelmezési és döntéshozatali folyamatokban, elősegítve ezzel a gyors tanulást és a változáshoz vezető utak kipróbálását.
Az elmúlt években számos példa volt arra, hogy a demokratikus kormányok gyorsan meghozták a nehéz döntéseket, a bonyolultság ellenére is világosan elmagyarázták az indokokat, bizalmat építettek és empátiával vezettek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi mozgalmak és az érintett közösségek hatékonyan növelhetik a kormányok reagálóképességét. A globális civil társadalom és a társadalmi mozgalmak a legnehezebb kérdésekkel, többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos tiltakozások, önkéntes tevékenységek és kollektív cselekvési kezdeményezések révén jelezték, hogy nagyobb részvételre vágynak a demokratikus kormányzásban. A meglévő demokratikus intézmények, infrastruktúra és folyamatok azonban olyan korlátozott problémák kezelésére lettek kialakítva és létrehozva, amelyeknek közvetlen hatása van, nem pedig összetett és hosszú távú kérdésekre.
A városok klímasemlegesség felé történő átállásához össze kell fogni a sokféle, olykor egymással ellentétes nézeteket, ismereteket és gyakorlatokat, hogy mélyebb megértést nyerjünk a városi rendszerekről, és építhessünk a városokban már meglévő erőforrásokra. A demokratikus életerő növelése, az önkormányzati folyamatokban való inkluzív részvétel, valamint a szektorok közötti kommunikáció és együttműködés jobb döntéshozatalhoz, elszámoltathatósághoz és
társhaszonhoz vezethet. Ehhez szükség lehet a szükséges környezet, készségek és intézmények fejlesztésére. Számos városi beavatkozás és politika hatékonysága a polgárok és a közösségek reakciójától függ. Ha a polgárok és más
városi érdekelt felek úgy érzik, hogy nem vonták be őket megfelelően, vagy tehetetlennek érzik magukat az életüket érintő döntések befolyásolásában, akkor elveszíthetik motivációjukat, és nem vesznek részt a beavatkozásokban. Ezzel szemben, amikor a polgárok aktívan részt vesznek a döntéshozatalban és a végrehajtásban, az megváltoztatja mind az ezekről a folyamatokról alkotott véleményüket – ami potenciálisan nagyobb legitimitáshoz vezet –, mind pedig a városhoz fűződő viszonyukat. Ez a megközelítés nagyobb valószínűséggel nyeri el a szíveket és az elmék, és elősegíti a szükséges viselkedésbeli változást a
rendszer minden részében, mivel a folyamatok és azok eredményei közösen jönnek létre, és bizalmat élveznek. Ez erős, élénk és egészségesebb közösségeket hoz létre, amelyek képesek a kihívásokkal szembenézni.
Az NZC Pilot városok program megvalósítása kiváló alkalmat kínál arra, hogy bevonjuk a polgárokat és a városi érdekelt feleket, kipróbáljuk és tanuljunk a megközelítéseikből, valamint az új demokratikus innovációkból, továbbá hogy javítsuk és megerősítsük a városi részvételi kultúrát. A tartós változáshoz olyan demokratikus megközelítésekre van szükség, amelyek emberközpontúak, elkötelezettek a közösség és az éghajlati reziliencia iránt, és reagálnak a helyi kontextusra. A közösség hangjának és tudásának, amelyet nemcsak felülről lefelé, hanem alulról felfelé irányuló együttműködés is összeköt, a kormányok és a civil társadalom által hozott intézkedések alapját kell képeznie. Adott esetben elő kell mozdítani az inkluzív megközelítéseket, figyelembe véve a társadalmi kategóriák – például az etnikai hovatartozás, az életkor vagy a fogyatékosság – metszéspontjait és a nemi dimenzió relevanciáját.
- Vegyél részt aktívan: átláthatóbbá teszi a döntéshozatalt, a politikaalkotást és az éghajlat-politikai intézkedéseket. Azok a megközelítések, amelyek mélyen bevonják a polgárokat, komolyan veszik véleményüket, és lehetővé teszik az éghajlat-politikai intézkedések minden egyes szakaszában – a probléma meghatározásától a végrehajtáson, az értékelésen és a tanuláson át – az érdemi és sokszínű részvételt, hogy ezáltal érdemi hatást érjenek el.
- Bizalom: A mélyreható bevonáshoz kölcsönös bizalomra van szükség a kormányok, az állampolgárok és a városi érdekelt felek között. A részvétel akkor a leghatékonyabb, ha a résztvevők bíznak abban a folyamatban, amelyben részt vesznek, valamint abban, hogy részvételüknek lesz hatása.
- Legyen ambiciózus, és gondolkodjon újragondoltan: Az éghajlatsemlegesség kihívásának jellege megköveteli, hogy a polgárok bevonására irányuló kezdeményezések ambiciózusak legyenek. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a meglévő demokratikus vagy politikai folyamatok megerősítését célzó polgári részvételt kell előmozdítani, hanem olyan megközelítéseket is, amelyek ezeket a folyamatokat megkérdőjelezik és újragondolják, szükség szerint új intézményi infrastruktúrát hozva létre annak érdekében, hogy leküzdjék azokat az akadályokat, amelyekkel a demokráciák az éghajlati válság kezelése során szembesülnek.
- A demokrácia alapjainak megteremtése: Túl gyakran a polgári részvétel csupán egy-egy eseménysorozattal kezdődik és végződik. Tekintsünk a polgári részvételre hosszú távú, fenntartható szemléletből, mint a demokrácia egyik alapvető elemére: olyanra, amelyet tartósnak szántak. Ez a megközelítés túllép az egyszeri polgári részvételen, és olyan folyamatos, beépített folyamatokra és eljárásokra irányul, amelyek a város szövetének szerves részévé válnak.
- A célnak való megfelelésre összpontosítsunk: A polgárok bevonására irányuló módszerek nem működnek a tágabb összefüggések megértése nélkül
Íme néhány példa:
-
Lisboa Participa | Zöld részvételi költségvetés Lisszabonban
A részvételi költségvetés-tervezés (PB) folyamatai lehetővé teszik a közösségek számára, hogy döntéseket hozzanak a város költségvetéséről és kiadásairól. A PB kombinálható
megfontolás annak biztosítása érdekében, hogy
szilárd, inkluzív folyamat. Latin-Amerikában alakult ki azzal a céllal, hogy a közösségeknek nagyobb beleszólást és ellenőrzést biztosítson a kormányzati kiadások felett. A részvételi költségvetést mára világszerte alkalmazzák. Lisszabonban a városi tanács kezdeményezte, és már évek óta működik. A PB előnyei között szerepel a közösségépítés és a városi önkormányzatok iránti bizalom növekedése, ami abból fakad, hogy a közösség magáénak tekinti a kiadásokat. Ugyanakkor a PB kevésbé alkalmas hosszú távú vagy összetett kérdések kezelésére, mivel inkább rövid távú projektekkel foglalkozik. Az elmúlt években néhány PB-folyamatot azért kritizáltak, mert
elvesztették a figyelmet az önrendelkezésről. Ezen felül,
A városi szintű PB-t korlátozhatja a költségvetések országos szintű ellenőrzése.
https://op.lisboapartici
-
Skócia jövőképe | Hogyan alakíthatják jövőnket az ajánlások | Skócia Klímaközgyűlése A Skócia Klímaközgyűlése keretében a résztvevők jövőképeit történetmesélés és narratívaépítés segítségével keltették életre. A cél az volt, hogy a közgyűlés számára kidolgozott polgári javaslatokat a szélesebb közönség számára is érthetővé tegyék, valamint bemutassák a hosszabb távú politikai megoldásokat és azok hatását az emberek életére. Skócia jövőképe | Hogyan alakíthatják jövőnket az ajánlások | Skócia Klímaközgyűlése
-
Közösségvezérelt technológiai értékelés | A technokrácia és az algokrácia elleni küzdelem
A technológiai értékelés részvételi megközelítései a folyamatot azoknak a mindennapi tapasztalataira alapozzák, akiket a technológia leginkább érint, és szoros együttműködésben működnek együtt a szakértőkkel és az érdekelt felekkel, akik általában meghatározó szerepet játszanak a technológiai értékelésekben. Ez a megközelítés elismeri, hogy a szakértők önmagukban nem képesek megoldani a komplex technológiai kérdéseket, és hogy a polgárok és a közösségek jelentősen hozzájárulnak a szakértők által dominált megközelítések demokratizálásához.
A Dán Technológiai Tanács már az 1960-as években úttörő szerepet játszott ebben a megközelítésben. A technológiai értékelés részvételi megközelítései azáltal támogatják az új technológiák hosszú távú életképességét, hogy biztosítják, hogy
hatásukat átfogó és demokratikus módon értékeljék, és hogy az új, jelentős hatással bíró technológiák bevezetése előtt megfelelő nyilvános vita folyjon. Jelenleg azonban,
A technológiai értékeléseket a szakértők és az iparági érdekcsoportok uralják.
EXP8 | Az algokrácia elleni küzdelem: Új, részvételi alapú megközelítésekre van szükség a technológiai értékelés terén.
Irányítás és részvételi megközelítések
Néhány érdekes esettanulmány a „közösségek és az éghajlatváltozás” témában
itt található Források és/vagy a jövőbeni Platform-források/szolgáltatások, amelyekre a városoknak érdemes figyelniük
- NZC polgárok és városi érdekelt felek Rövid összefoglaló
- NZC: Videó az állampolgárok és a városi érdekelt felek számára
- A módszerek ökoszisztémája, valamint a polgárok és a városi érdekelt felek bevonására és a demokratikus innovációkra vonatkozó esettanulmányok
- Cselekvésorientált tanulási program
- Közösségi környezet-térképező eszköz
- A városi „elkötelezettségek” következetes útja
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Hogyan lehet a polgárok bevonását és részvételét felhasználni a változás ökoszisztémájának előmozdítására és összehangolására?
- Hogyan segítheti elő a társadalmi elkötelezettség és a részvétel az éghajlatsemlegesség felé vezető gyökeres és gyors átalakulások megvalósítását?
- Hogyan segítheti elő a bevonás és a részvétel a kísérleti tevékenységek kidolgozását?
- Hogyan vehetnek részt a polgárok a kísérleti tevékenységek végrehajtási folyamatának irányításában?
- Hogyan lehet a kirekesztett közösségek hangját meghallgatni és bevonni őket?
- Hogyan járulhat hozzá egy reflektív és gondosan kidolgozott kísérleti tevékenységi folyamat az állampolgári bevonásra és részvételre irányuló stratégiájához?
5.4 Alternatív finanszírozási, támogatási és üzleti modellek
A Misszió városainak jelentős tőkeigényük van mind átalakulási folyamataik finanszírozásához, mind a projektek megvalósításához, mind állami, mind magánforrások igénybevételével. Sikerük attól függ, hogy sikerül-e ezeket a forrásokat felkutatni és biztosítani. A szükségletek közé tartozik a klímasemlegességet elérni képes projektek és portfóliók kidolgozásához szükséges megfelelő finanszírozás, valamint az állami és magán tőke biztosítása és az említett projektek igényeiknek megfelelő finanszírozása. Valószínűleg számos forrásra lesz szükségük, legyen szó az állami szektor társfinanszírozásáról, a magánszektor finanszírozásáról, az állami és magánszektor költségvetésének átcsoportosításáról, jótékonysági finanszírozásról vagy a helyi felelősségviselőktől (pl. közüzemi vállalatoktól) származó finanszírozásról.
A Misszió városai a
Városi klímaszerződés (CCC) folyamat részeként „beruházási terveket” fognak kidolgozni. Megjegyezzük, hogy a hatály nem csupán a beruházási tevékenységeket foglalja magában, hanem a tőke teljes spektrumát – a finanszírozást, valamint a projektek finanszírozásához szükséges állami és magántőkét Ezek a tervek egy olyan keretrendszerre épülnek, amely több elemből áll:
- Becsülje meg a 2030-ig tartó klímasemlegességre való átálláshoz szükséges teljes tőkeigényt; — Klímasemlegesség.
- Felmérni és kielégíteni a legfontosabb szereplők – például a városi és regionális önkormányzatok vezetői és munkatársai, a legfontosabb érdekelt felek, a tőkeintézmények és a polgárok – kapacitási és képességi igényeit;
- Megérteni, hogy mely beavatkozásokhoz milyen típusú tőke és finanszírozási mechanizmusok szükségesek;
- Olyan „támogató környezet” kialakítása, amely elősegíti a nagyszabású tőkefelhalmozást és -befektetést, és amely magában foglalja az adatok áttekintését és a szükségletek felmérését, az éghajlati és kapcsolódó politikákat (városi, regionális, országos szinten), a megfelelő és szükséges tőkeszerkezetek mérlegelését, valamint a tőke- és pénzügyi kockázatelemzést a kockázatcsökkentő stratégiákkal együtt;
- Olyan hatékony mechanizmusokat kell kidolgozni a tőke- és pénzügyi irányítás, valamint a hatások nyomon követése terén, amelyek összhangban állnak a misszió átfogóbb hatásértékelési keretrendszerével, hogy biztosítani lehessen az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot minden szereplő esetében, és elkerülhető legyen a „zöldre mosás” kockázata.
A Misszió városai beruházási terve részletesen bemutatja az éghajlatsemlegesség eléréséhez vezető
hatáspályákhoz kapcsolódó tőkeszükségleteket. Felvázolja azokat a kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a szükséges dekarbonizációs intézkedések finanszírozásának elosztását, és segít meghatározni azokat a támogató intézkedéseket és követelményeket, amelyek elősegítik a különböző tőkeforrások áramlását. Ezek az intézkedések magukban foglalják a nagyszabású intézkedéseket lehetővé tevő politikai változásokat, hatékony intézményi keretek kialakítását – például célzott városi alapok létrehozását –, valamint a kockázatok korlátozására és kezelésére irányuló intézkedéseket az összes állami és magántőke-forrás tekintetében.
A korai bevonás döntő fontosságú, ezért a kísérleti tevékenységeket a finanszírozókkal és más tőkeforrásokkal együttműködésben kell kidolgozni, hogy biztosítva legyen a szükséges források rendelkezésre állása. A NetZeroCities útmutatást és támogatást nyújt a városoknak tőke-tervezési törekvéseikhez. A támogatás magában foglalja az eszközöket és a képzést, a coachingot és a mentorálást, valamint közvetlen támogatást a tőkeszerkezetek tervezéséhez, a szükségleteknek megfelelő különböző források bevonását, útmutatást a kockázatcsökkentéshez és az elszámoltathatósági mechanizmusokhoz. Ez a támogatás elősegíti az EU fenntartható finanszírozási taxonómiájával való összhangot, és arra törekszik, hogy a kísérleti városokat hatékonyan összekapcsolja olyan finanszírozó intézményekkel, mint az EIB (Európai Beruházási Bank), az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a megfelelő nemzeti és regionális finanszírozó és pénzügyi szervezetek, valamint adott esetben mások.
A kísérleti tevékenységek részeként a kísérleti városok azon képességek elsajátításán és tesztelésén fognak dolgozni, amelyek szükségesek e tevékenységek fenntarthatóságának és máshol való megvalósításának biztosításához, valamint a beruházási terv koncepciójának jobb, gyakorlati megértéséhez.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A kísérleti városoknak törekedniük kell a kísérleti tevékenységek keretében megvalósítandó munkák pénzügyi fenntarthatóságának és lehetséges kiterjeszthetőségének biztosítására. Ezen túlmenően ahhoz, hogy a városok képesek legyenek fenntartható módon finanszírozni a város egész területén végrehajtandó nagyszabású átalakítási törekvéseket – a nettó szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében –, fejleszteniük kell a tőke és egyéb finanszírozási források felkutatására, biztosítására és intelligens felhasználására irányuló készségeiket és képességeiket.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
A pályázati felhívásra jelentkező összes várost arra kérjük, hogy szánjon időt és erőforrásokat e területen való képességeinek és kapacitásának fejlesztésére, tekintettel arra, hogy a finanszírozás kulcsfontosságú szerepet játszik a program céljainak elérésében.
A kísérleti városi program keretében a városok számára különösen a következő területeken nyújtanak támogatást:
- A politikák összehangolása a tőke hatékony mozgósítása érdekében
- A finanszírozáshoz szükséges különböző tőkeforrások összehangolása érdekében a városi (vagy regionális/országos) szinten a szükséges tőkeszerkezetek meghatározása és kialakítása
- A városok számára olyan képességek kiépítése, amelyek lehetővé teszik a tőke hatékony felhasználását a szükségletek teljes skáláján
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
- Milyen finanszírozási és forrásigénye van a városnak a kísérleti tevékenységek fenntarthatósága és kiterjeszthetősége tekintetében?
- Milyen pénzügyi eszközök állnak az Ön rendelkezésére?
- Milyen ismeretei vannak jelenleg a nagyszabású megoldások megvalósításával kapcsolatos pénzügyi kihívásokról és akadályokról?
- Milyen pénzügyi tapasztalatokkal és kapacitásokkal rendelkezik jelenleg a város? Melyek a hiányosságok?
6 Hatás
6.1 Hatás; nyomon követés, értékelés és tanulás (MEL); valamint a változáselmélet
A nyomon követés,
az értékelés és a
tanulás (MEL) az NZC kísérleti városok esetében egymással összefüggő tevékenységek, amelyek támogatják az éghajlatsemlegesség felé tett előrelépés mérését a megfelelő kísérleti tevékenységek révén, valamint a hatásokra vonatkozó közös tapasztalatok alapján szinergiákat teremtenek a kísérleti városok között.
A monitoring a kvantitatív mutatók kidolgozására és alkalmazására vonatkozik, amelyekkel nyomon követhető és elemezhető a városok előrehaladása a közvetlen hatások (például a nettó nulla üvegházhatású gáz
kibocsátás) és a közvetett hatások (
társhasznok) terén, valamint az adatgyűjtő eszközök és infrastruktúra felállítására, kezelésére és karbantartására.
Az értékelés a monitoring információk elemzését és értékelését jelenti a kitűzött célok, célértékek és referenciaértékek alapján, azzal a céllal, hogy meghatározzák, milyen mértékben valósultak meg a kritikus mérföldkövek, a közbenső eredmények és a végső hatások. A tanulás egy strukturált és folyamatos helyzetfelmérési és szintézis-folyamatot jelent, amely valós idejű betekintést nyújt, segítve a városokat annak megértésében, hogy mely megoldások működnek, milyen kontextusban, kinek és miért. Ezáltal ezek a tevékenységek bizonyítékokat és ismereteket generálnak, amelyek lehetővé teszik a reflexív kormányzást, valamint a cselekvési terv korrekcióját és finomítását. Végül, a MEL elengedhetetlen a kísérleti tevékenységek skálázhatóságához és átvihetőségéhez az NZC-n belüli több klímasemlegességi területen és városi kontextusban.
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségi referenciaértékeinek/leltárainak és a kapcsolódó adatelemzések mellett elengedhetetlen az éghajlat-semlegességhez elengedhetetlen kiegészítő vagy támogató változások leírása. Ezek közé tartoznak a viselkedésbeli változások, a gondolkodásmód és a szervezeti tanulás, a kapacitásépítés, az ismeretátadás és -átvétel, valamint a polgári részvétel, a demokratizálás és a társadalmi innováció terén elért közép- és hosszú távú előrelépések. A korai szakaszban célszerű biztosítani a választott kibocsátási területeken belüli átalakulás, valamint a kísérleti tevékenységeken belüli átfogó „hatásfokozók” egyértelmű megfogalmazását.
- Mivel a kvalitatív hatások rendkívül szubjektívek, és a részt vevő helyi szereplők észlelésén alapulnak, elengedhetetlen, hogy olyan rendszer szintű hatásokra vonatkozó kiindulási alapot határozzunk meg, amely a legtöbb érdekelt fél számára elfogadható. A kísérleti városokra vonatkozó hatáslogika egy közösen kidolgozott, megosztott és konszenzuson alapuló hatásleírást fog létrehozni, amely alapul szolgál a kvalitatív és kvantitatív értékelések integrálásához, beleértve a dekarbonizáció számos nehezen mérhető vagy nehezen meghatározható járulékos előnyének keretezését is, amelyek fontos kritériumok a kísérleti tevékenységek kiválasztásához.
- Ahhoz, hogy a várható hatások belsőleg (az érintett városi osztályokon belül) és külsőleg (polgárok, közösségek, innovációs ökoszisztémák felé) is terjesztésre kerüljenek, a városok hatáslogikáját ideális esetben össze kell kapcsolni egy kommunikációs stratégiával és egyértelmű döntéshozatali folyamatokkal. Ez biztosítja, hogy az adatok és a megállapítások beépüljenek a projektmenedzsmentbe, a szakpolitikák kiigazításába, valamint az új éghajlati intézkedésekkel és megoldásokkal kapcsolatos döntéshozatalba. Ezenkívül a MEL-tevékenységekből származó ismeretek/adatok alapul szolgálnak majd a tervezett hatások hatékony kommunikációjához a széles körű érdekelt felek és közönség felé, ami az NZC egyik célkitűzése.
A városok számára komoly kihívást jelent annak biztosítása, hogy az NZC kísérleti tevékenységekből származó többdimenziós és
rendszerszintű hatásokat már a korai szakaszban figyelembe vegyék, valamint hogy a későbbi beavatkozásokból nyert tapasztalatokat folyamatosan rögzítsék, mérjék és beépítsék a
MEL folyamatokba. Ezt a feladatot tovább nehezíti, hogy a klímasemlegességhez vezető várható átalakulások várhatóan nem lineáris és összetett
útvonalakon keresztül fognak végbemenni. Ennek kezelése érdekében a városok számára hasznos lesz, ha megértik és tisztázzák a várható
„hatásútvonalakat” mint egy folyamatosan alakuló folyamatot, ami segít nekik a MEL-folyamatok hatékony megvalósításában mind kvantitatív, mind kvalitatív mutatók segítségével.
A kísérleti városokat támogatni kell abban, hogy
hatásmechanizmusaikat hatáslogikájuk vagy
változáselméletük (TOC) segítségével egyértelműen megfogalmazzák, így világossá téve azokat az alapvető mechanizmusokat, amelyek révén az időbeli folyamat során pozitív hatások jönnek létre. Ezek a hatáslogikák és a transzformációs narratívák összekapcsolják a kísérleti városok által javasolt tevékenységeket olyan rövid és középtávú változásokkal, amelyek megfigyelhetők/mérhetők, és előfutárai a későbbi, hosszú távú hatásoknak, amelyek a városi
rendszerek átalakulását eredményezik.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
- A hatékony MEL és a „értelmezés” (lásd az alábbi meghatározást) kidolgozása és bevezetése, valamint a hatásútvonalak meghatározása a kísérleti városok számára külön kapacitást, emberi erőforrásokat és adatkezelési gyakorlatokat igényel, amelyekkel a pályázó városoknak számolniuk kell, és amelyekre fel kell készülniük.
- A városok már rendelkeznek meglévő monitoring-, értékelési és jelentéstételi mechanizmusokkal, amelyek releváns adatokat generálnak; ezeket az adatokat az NZC-vel kapcsolatos konkrét monitoring-, értékelési és tanulási (MEL) igényeknek megfelelően össze kell gyűjteni, elemezni és összefoglalni. Ezen felül ezeket a jelentéstételi eszközöket ki kell egészíteni az NZC keretrendszerével, eszközeivel és mutatókészleteivel. Ezért a város jelenlegi jelentéstételi gyakorlatának és infrastruktúrájának, a kibocsátási kiindulási értékeknek és az adatkezelésnek a mélyreható megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a legfontosabb kibocsátási területeket megcélozzuk, majd később bemutassuk és optimalizáljuk a kísérleti tevékenységekből nyert tanulságokat.
- A várható hatások útjainak tisztázása elősegíti az NZC konzorcium által a kísérleti városoknak nyújtandó jövőbeli támogatás kereteinek meghatározását, hogy segítsen nekik az értékelési kritériumok kidolgozásában a tervezett hatások elérése felé tett előrelépés méréséhez, a legrelevánsabb mutatókészletek kiválasztásában, az adatbeli hiányosságok felmérésében, valamint annak meghatározásában, hogy ezeket a hiányosságokat hogyan lehetne a MEL-folyamatok keretében orvosolni.
- A javaslat hatáslogikára összpontosító elemei támogatást nyújtanak a kísérleti városoknak stratégiai tanulási céljaik megfogalmazásában, hogy később rendszeresen értékelhessék az elvárt eredmények felé tett előrelépésüket, és ezáltal alapot nyújtsanak a hatások elérésének értékeléséhez és jelentéséhez. Ez a folyamatos helyzetfelmérési és reflexiós folyamat (más néven „értelmezés”) felgyorsítja a tanulást és a tudásalkotást a rendszerszintű innovációs megoldások tesztelése, valamint a vonatkozó kapacitásépítő tevékenységek révén.
Példák és esettanulmányok
- GPC: A közösségi szintű üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó globális protokoll (GPC) előírja a városok számára, hogy két egymástól eltérő, de egymást kiegészítő megközelítés alkalmazásával mérjék fel és tegyék közzé átfogó üvegházhatású gáz-kibocsátási jegyzéküket. Az egyik megközelítés a városhatáron belül zajló termelési és fogyasztási tevékenységekből származó kibocsátásokat veszi figyelembe, beleértve a városhatáron kívül kibocsátott bizonyos mennyiségeket is. A másik megközelítés az összes kibocsátást „hatályokba” sorolja aszerint, hogy azok fizikailag hol keletkeznek. Ez a megközelítés megköveteli a városhatáron belül fizikailag kibocsátott kibocsátások külön elszámolását a több városra kiterjedő leltárak összesítése során, a kettős számbavétel elkerülése érdekében. A hatókörök keretrendszere segít megkülönböztetni a városon belül fizikailag keletkező kibocsátásokat (1. hatókör) a városon kívül keletkezőktől (3. hatókör), valamint a városhatárokat átlépő vagy nem átlépő hálózatokból származó villamos energia, gőz és/vagy fűtés/hűtés felhasználásából származó kibocsátásoktól (2. hatókör).
- A polgármesterek szövetségének keretrendszere: Az éghajlatváltozás mérsékléséről és az ahhoz való alkalmazkodásról szóló jelentésekre (beleértve a helyi üvegházhatású gázok számbavételét is) vonatkozó ezen módszertani megközelítés holisztikus jellegű. Az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében ez a megközelítés segít a helyi önkormányzatoknak abban, hogy a területükön élő valamennyi fogyasztót figyelembe vegyék. Az integrált és inkluzív éghajlat- és fenntartható energiatervezésre vonatkozó módszertan, amelyben a helyi érdekelt felek aktív szerepet töltenek be.
- Tanulás/értelmezés módszerek: Az EIT Climate-KIC által finanszírozott kezdeményezések, például a MOTION projekt és a Deep Demonstrations keretében olyan innovatív MEL-folyamatokat dolgoztak ki és valósítottak meg, amelyek valós idejű tanulási és értelmezési folyamatokat hoztak létre az uniós városokkal együttműködésben, és számos területen gyors értékelési ciklusokat eredményeztek, kifejezetten a rendszerszintű átalakulásra összpontosítva
Források és/vagy a jövőbeni Platform-források/szolgáltatások, amelyekre a városoknak érdemes figyelniük
-
Az NZC monitoringja, értékelése és tanulási folyamata (MEL) Keret a városok által kiemelt MEL-igényeken, a CCC keretfeltételein, a JRC ajánlásain, valamint a misszió szélesebb körű végrehajtásának monitoring-igényein alapul. A városok által jelenleg a gyakorlatban alkalmazott meglévő módszertanok, rendelkezésre álló eszközök és keretrendszerek átfogó tárházára alapozva a MEL-keretrendszer kritikus mutatókészleteket, mérési és jelentéstételi folyamatokat fog kidolgozni az NZC végrehajtásának, és tágabb értelemben a misszió teljesítményének értékeléséhez (lásd az alábbi ábrát a keretrendszer főbb elemeivel).
-
A Az NZC TOC és a TOC-hoz kapcsolódó források (Canvas, eszközkészlet) a várt eredmények/hatások (mind a közvetlenek, mind a járulékos előnyök) „választékának” segítségével támogatja a MEL-tevékenységek kereteinek meghatározását, hogy kritikus szemmel értékelhessék a kibocsátási területek és befolyásoló tényezők portfóliójának legfontosabb kimenetelei mögött álló indokokat. A városok így képesek lesznek értékelni, hogy a kísérleti tevékenységek hogyan járulnak hozzá a tervezett eredményekhez, és hogy azokat alátámasztják-e a mutatók és indikátorok formájában rendelkezésre álló bizonyítékok. Ez a lépés segít továbbá a tervezett változások alapján kiválasztani a mérendő elemeket, meghatározni a megfelelő bizonyítékokat, valamint felmérni a bizonyítékok hiányosságait és azt, hogy ezeket a hiányosságokat hogyan lehetne orvosolni az NZC MEL keretrendszer segítségével (lásd az alábbi ábrát).
-
A MEL a portálon: A MEL-keretrendszer emellett támogatást nyújt a kísérleti városoknak a végrehajtásból származó közvetlen és járulékos előnyök, valamint a közbenső eredmények és a hosszú távú hatások számszerűsítésében. Ezen felül ezeket az értékelési adatokat integrálják az NZC-portállal, hogy láthatóvá tegyék a városi szintű és ágazatspecifikus előrehaladást, összesítsék és összehasonlítsák azokat a városok kibocsátáscsökkentési potenciáljával, valamint létrehozzanak egy felületet az előrehaladás nyomon követésére szolgáló jelentéstételi folyamatok meghatározásához.
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Melyek a javasolt kísérleti tevékenységek rövid távú eredményei, középtávú kimenetelei (a projekt lezárásakor) és hosszú távú hatásai?
- Melyek azok a legfontosabb eredmények, amelyeket értékelési kritériumok, mutatók, valamint kvalitatív és kvantitatív adatok formájában kell mérni?
- Melyek a kísérleti tevékenységeinek tanulási céljai? Vagy másképp fogalmazva: mely hipotéziseket és hatást kiváltó folyamatokat fogják a kísérleti tevékenységek vizsgálni?
- Milyen üvegházhatású gázkibocsátási és jelentéstételi rendszert alkalmaz jelenleg a városuk? Megfelelőek-e ezek a jelentéstételi, adatinfrastruktúra- és MEL-folyamatok ahhoz, hogy tájékoztatást nyújtsanak a klímasemlegesség felé vezető döntéshozatalhoz és szakpolitikai irányvonalakhoz?
- A városában jelenleg alkalmazott MEL-folyamatok megfelelően lefedik-e mind a mennyiségi, mind a minőségi adatelemzést és -összefoglalást, valamint az adatok alapos megfigyelését, értékelését és vizsgálatát annak érdekében, hogy azokból gyakorlatias következtetéseket és tanulságokat lehessen levonni?
- Milyen akadályok állnak városuk útjában a monitoring, értékelés és tanulás gyakorlatainak fejlesztése, az adatkezelés, valamint a várható hatások, a járulékos előnyök, az éghajlatsemlegességet célzó megoldások és a kapcsolódó támogatási igények feltárása terén? Hogyan lehetne ezeket a hiányosságokat az NZC MEL-erőforrások segítségével orvosolni?
6.2 Közvetlen és közvetett hatások
Közvetlen és közvetett hatások (a járulékos előnyök és a „ne okozz jelentős kárt” elvek): Az NZC kísérleti városok esetében a
társhasznok az éghajlatváltozás mérséklésére vagy az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló beavatkozások további hatásainak vagy pozitív mellékhatásainak tekinthetők, amelyek szerves részét képezik azoknak. Ezek a hatások a kísérleti programok végrehajtása révén várhatóan rövid, közép- vagy hosszú távon valósulnak meg, a megcélzott kibocsátási területek és a városok által kidolgozott megoldások portfóliója alapján. Például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és aktív mobilitási megoldásokról ismert, hogy pozitív hatással vannak a közegészségre és a jólétre. Ugyanakkor egyes éghajlat-politikai intézkedések potenciálisan negatív következményekkel járhatnak, vagy elkerülendő kompromisszumokat eredményezhetnek. Például a biomasszából származó energiatermelés vagy fűtés növekedése negatív hatással lehet a helyi levegőminőségre és a regionális biológiai sokféleségre. Az intézkedések más szektorokra gyakorolt ilyen negatív hatásait az EU taxonómiai rendelete (17. cikk) „Ne okozz jelentős kárt” (DNSH) elvekként határozza meg, és alkalmazza a környezetvédelmi célokra és a kapcsolódó tevékenységekre. Ezek az elvek irányadók az NZC technológiai megoldások/szolgáltatások taxonómiájára, valamint a NZC portálon elérhető kapcsolódó tudásbázisokra és tájékoztatókra is.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A legfontosabb járulékos előnyök egyértelmű megfogalmazása a következőképpen segítené a városokat:
- Mivel a kísérleti tevékenységek várhatóan olyan megoldáscsomagot fognak magukban foglalni, amely több technológiai területet is átfog (például az energia, a mobilitás és a természetalapú megoldások területét), a járulékos előnyökre épülő megközelítés segítené a városokat abban, hogy egy adott kibocsátási területen végzett intézkedéseiket összekapcsolják más kapcsolódó területekkel, ezáltal nagyobb összetartást és összekapcsoltságot teremtve átfogó tevékenységeik keretében.
- A közvetett hatások segítségével olyan nagyobb kedvezményezetti csoportok is azonosíthatók, mint például bizonyos városrészek vagy a városon belüli marginalizált közösségek, amelyek túlmutatnak az egyes kísérleti tevékenységek célcsoportjain.
- A járulékos előnyök hozzájárulhatnak a közvetlen éghajlat-politikai intézkedések hatékony bemutatásához és támogatásához azáltal, hogy rávilágítanak azok rendszerszintű és társadalmi hatásaira a polgárok mindennapi életében (például rövidebb ingázási idő, csökkent légszennyezés vagy több munkahely és beruházás). Ezeket az érveket fel lehetne használni a kísérleti tevékenységek hatásainak bemutatására a különböző érdekelt felek számára, különösen nem szaknyelvi formában.
- A járulékos haszonra épülő megközelítés alkalmazásával kézzelfogható és mérhető hatások számszerűsítésén keresztül gazdasági érvek és üzleti modellek alakíthatók ki az éghajlatvédelmi intézkedésekhez. Egy ilyen kezdeményezés potenciálisan segíthet a városoknak abban, hogy számos nem hagyományos forrásból jussanak hozzá éghajlatvédelmi finanszírozáshoz, amint azt a kézikönyv finanszírozásra és támogatásokra összpontosító fejezetei részletesen kifejtik
A járulékos előnyök attól függően is közvetlenek vagy közvetettek lehetnek, hogy milyen szoros kapcsolatban állnak a beavatkozás eredményével. Például a megújuló energiaforrások használatán keresztül elérhető jobb levegőminőség (a dinitrogén-oxid és a részecskeszennyezés koncentrációjának csökkenése) közvetlen járulékos előnynek minősül, míg a betegességi és halálozási arányok ezzel összefüggő javulása a levegőminőség javulásából származó közvetett járulékos előnynek tekinthető. Ezért a potenciális járulékos előnyök és azok egymás közötti összefüggéseinek világos és átfogó megértése segíteni fogja a városokat abban, hogy azonosítsák a konkrét tevékenységeik széles körű közvetett hatásait és kompromisszumait. Továbbá fontos előre átgondolni a járulékos előnyök/hatások becsléséhez szükséges adatigényeket, és beépíteni az adatgyűjtési megközelítést a javasolt kísérleti tevékenységek MEL-jébe.
A következő szakasz egy átfogó (de nem kimerítő) „választékot” kínál a járulékos előnyökről és azok tematikus csoportosításáról, amelyet a kísérleti városok figyelembe vehetnek portfólióik kidolgozása során
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
- A járulékos előnyök felvázolása segíthet a kísérleti városoknak abban, hogy felmérjék a legfontosabb ismereti hiányosságokat, és meghatározzák azokat a mutatókat, amelyekkel mérhetik és jelenthetik a megvalósított megoldások eredményeit és az azok terén elért előrehaladást, miközben tanulnak a kísérleti program során szerzett tapasztalatokból.
- A járulékos előnyök és a közvetett hatások gyakran több városi osztály politikai célkitűzéseit és prioritásait is érintik. Ezért a járulékos előnyök érdemi beépítése a kísérleti tevékenységek tervezésébe és végrehajtásába eleve elősegítheti az osztályok közötti együttműködést és a szervezet egészére kiterjedő tanulási folyamatot.
- Mérés és tanulás: A közvetett és járulékos előnyök széles skálájának figyelembevétele olyan eredményeket is magában foglal, amelyek ugyan kritikus jelentőségűek, de nehezen értékelhetők és mérhetők – például az olyan társadalmi mutatók, mint a társadalmi befogadás. Ez arra késztetheti a várost, hogy különféle mérési módszereket dolgozzon ki és vezessen be, valamint integrálja a kvalitatív és kvantitatív adatokat egy koherens MEL-folyamatba. Arra is számítani lehet, hogy a városok nem csupán a könnyen mérhető és jelenthető adatokat választják ki, hanem kreatív és vegyes módszereket is kidolgoznak a kísérleti tevékenységek értékelésére és az azokból való folyamatos tanulásra.
Megkezdődött a lehetséges hatások, a
társhasznok, a szinergiák és a kockázatok feltérképezése a különböző tematikus intézkedések tekintetében, amely kiterjed az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra/rezilienciára, a környezetre (víz, szárazföld és ökoszisztémák), az élelmiszer-ellátásra és -termelésre, a társadalmi-gazdasági és egészségügyi társhasznokra, valamint a szektorok közötti integráció biztosítására. Tudatában vagyunk annak, hogy ezek a kapcsolatok mind a fogalmi megértés, mind a gyakorlatban és a végrehajtás során felmerülő kontextuális szempontok tekintetében összetettek. Ezeket a kölcsönös függőségeket a későbbiekben mélyebben elemezzük, és bemutatjuk a NZC jövőbeli eredményeiben, például a NZC
hatáslogikájában (változáselmélet),
MEL források,
kibocsátási adatszolgáltatási mechanizmusok, a technológiai megoldások és a bevezetés akadályainak elemzése, valamint egyéb releváns projekt munkacsomagok. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a közvetlen és közvetett járulékos hasznok széles skálájáról és azok kategorizálásáról, amelyet az NZC kiindulási pontként vesz figyelembe a szolgáltatások és megoldások tervezése, valamint a MEL tevékenységek során.
| Hatások (beleértve a járulékos előnyöket is) és hatáskategóriák |
|---|
| Közvetlen hatások |
Klimasemlegesség |
Éghajlatváltozás mérséklése
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
- Az energiahatékonyság javítása vagy a korszerűsítési arány növelése (beleértve a távfűtést is)
- Az energiaigény, -szükséglet vagy -fogyasztás csökkenése
- A tiszta, megbízható és megfizethető energiahoz való hozzáférés javítása
- Az energiaszegénység csökkentése
- A tömegközlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás felé történő fokozott átállás
- A magánjárművek közlekedési részesedésének csökkenése
- Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek (elektromos autók, e-kerékpárok, hidrogénüzemű járművek stb.) egyre szélesebb körű elterjedése a személy-, teherszállítási és tömegközlekedési szektorban
|
Éghajlati alkalmazkodás
- A szén-dioxid-megkötés fokozása (pl. természetes és alapú megoldások révén)
- A városi infrastruktúra fokozott stabilitása
- A természeti és éghajlati katasztrófák vagy veszélyek kockázatának csökkentése
- Fokozott felkészültség az éghajlati hatásokkal járó bizonytalanságra
|
| Közvetett hatások |
Közegészségügyi és környezeti hatások
- Jobb levegőminőség
- Csökkentett zajterhelés
- A közúti biztonság javítása
- A hősziget-hatás csökkentése
- A testi és lelki jóllét javítása
- A lakhatóság javítása, a vonzerő és az esztétika növelése (összhangban az új EU Bauhaus célokkal)
- A fizikai aktivitás fokozása és az aktív életmód
- Mindenki számára méltányos és megfizethető lakhatás
|
Társadalmi befogadás, demokrácia és kulturális hatások
- A polgárok és a közösségek részvételének erősítése, valamint a részvételhez és az elköteleződéshez szükséges társadalmi kapacitások fejlesztése
- A társadalmi igazságosság erősítése
- A társadalmi kohézió, a nemek közötti egyenlőség és a méltányosság erősítése
- a demokratikus intézmények működésének javítása
- A társadalmi kérdések iránti fokozott érzékenység
- A munkalehetőségekhez és a szakképzési lehetőségekhez való hozzáférés javítása
- Az információkhoz való hozzáférés javítása, a tudatosság növelése és a magatartásváltozás
|
A gazdasági fejlődés hatásai
- A kutatás és innováció terén történő beruházások növelése
- A jövőbeli karbantartási és beruházási költségek csökkenése
- A szakképzett munkahelyek számának és a foglalkoztatási aránynak a növekedése
- A gazdasági fellendülés erősödése (a munkahelyek minősége, a fenntartható ellátási láncok stb.)
- A természeti tőke megnövekedett gazdasági hozama
- A technológiai érettség és az elterjedés ütemének növekedése
- Helyi gazdasági tevékenység és globális összeköttetés
- A helyi vállalkozói szellem és a helyi vállalkozások/kezdeményezések fellendítése
- A helyi vállalkozások és kezdeményezések ismertségének növelése, valamint tudás- és technológiatranszfer
- Az új gazdasági modellek – például a közelségen alapuló és a megosztáson alapuló gazdaság – általános elterjedése
|
Az erőforrás-hatékonyság hatásai
- A hulladékgazdálkodás javítása és a hatékonyság növelése
- Az anyagkörforgás és a körforgásos gazdaság fokozottabb alkalmazása
- A vízminőség javulása
- A vízgazdálkodási folyamat fejlesztése és megvalósítása
- Fenntartható és ellenálló élelmiszer-termelési és -ellátási rendszerek
- Az élelmiszer-pazarlás csökkentése
- A helyi termelésű élelmiszerek termelésének és fogyasztásának növekedése
- A földhasználat kezelésének javítása (a biológiai sokféleséggel összefüggésben)
|
A biológiai sokféleségre gyakorolt hatások
- A városi erdőgazdálkodás kiterjesztése, az ültetvények bővítése és a növények egészségi állapotának javítása
- Csökkentett ökológiai lábnyom
- A nem invazív fajok és a beporzók számának növekedése
- A talaj egészségének javítása
- A járványkitörés/világjárvány kockázatának csökkenése
- Fokozott ökológiai tudatosság
- Az élőhelyek közötti ökológiai összeköttetés javítása
- A természet helyreállításának javítása
|
Források és/vagy a jövőbeni Platform-források/szolgáltatások, amelyekre a városoknak érdemes figyelniük
- Az NZC Impact Logic kulcsfontosságú eszköz lesz, amely bemutatja a várható közvetlen és járulékos előnyök közötti összefüggéseket a városok kísérleti Impact Pathways mentén feltérképezett közbenső eredményekkel.
- A városok számára e témában biztosított források között szerepelni fog egy lista/menü azokról a járulékos előnyökről, amelyeket a kísérleti tevékenységek során elérni és mérni kívánt rövid, közép- és hosszú távú eredményekként kell figyelembe venni. Ez a lista a MEL-keretrendszer és a hatáslogika, valamint az NZC technológiai megoldások és szolgáltatások osztályozási rendszere keretében jelenleg folyó munkára és a kidolgozás alatt álló forrásokra épül majd.
- Az NZC Platform technológiai megoldások és szolgáltatások kiválasztására vonatkozó iránymutatásai segítséget nyújtanak a kísérleti városoknak a külső hatások felmérésében, valamint az innovációk bevezetése során a DNSH-elvek megsértésének kockázatainak felismerésében és jelölésében.
- Az előző szakaszban ismertetett MEL-keretrendszer és a hatáslogika iránymutatásul szolgál a kísérleti városok számára a beavatkozásaik kockázatainak és nem szándékolt következményeinek felméréséhez, miközben be kell tartaniuk az EU éghajlati és környezetvédelmi prioritásait, és nem okozhatnak azoknak jelentős kárt.
- A Platform tekintetében a „Call & Grant Management” modul fogja biztosítani a kísérleti tevékenységekkel kapcsolatos összes jelentés operatív kezelését, amely magában foglalja a legfontosabb járulékos hasznok mutatóinak és vizualizációjának feldolgozását is, a kísérleti városoktól beszerzett adatok alapján.
- A Tudásbázis részeként szereplő, technológiai és kibocsátási területekre vonatkozó megoldások gyűjteményét minden egyes megoldáshoz rendelt járulékos előnyökkel kell ellátni
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Figyelembe veszik-e az NZC kísérleti tevékenységeiből várhatóan származó széles körű járulékos előnyöket és közvetett hatásokat?
- Milyen kölcsönhatások vagy összefüggések vannak a feltárt járulékos hasznok között? Ezek kiegészítő jellegűek vagy szinergiák? Vannak-e konfliktusok vagy a közvetett hatásokból fakadó negatív következmények? Hogyan lehetne őket csoportosítani vagy klaszterekbe rendezni?
- A kísérleti tevékenységek idővonalán belül mikor várhatóak ezek a járulékos előnyök? (Gondoljon a rövid, közép- és hosszú távú járulékos előnyökre.)
- Hogyan tudna kapcsolatba lépni a város más szervezeti egységeivel a kapcsolódó kölcsönös előnyök alapján, hogy elősegítse a szervezeti egységek közötti együttműködést?
- Hogyan fogják mérni és értékelni a járulékos hasznokat, hogy azok integrálásából vagy megvalósításából tanulhassunk? Melyek azok a nehezen mérhető közvetett hatások, amelyek kreatív adatgyűjtési, elemzési és összefoglalási módszereket igényelnek?
- Hogyan épülnek be a tervezett járulékos előnyök eredményként a javasolt kísérleti tevékenységek változáselméletébe?
Hasznos linkek és hivatkozások
Európai Bizottság (2021a). A Bizottság közleménye: Technikai iránymutatás a „nem okoz jelentős kárt” elvnek a Helyreállítási és Reziliencia-eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról, 2021. február
Ar5 Klímaváltozás 2014: Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség — IPCC. (kiad. év n.a.). Letöltés: 2022. június 7.
Ar6 Klímaváltozás 2022: Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség — IPCC. (kiad. év n.a.). Letöltés: 2022. június 17.
Ar5 Klímaváltozás 2014: A klímaváltozás mérséklése. IPCC. (kiadás nélkül). Letöltés: 2022. június 7.
Ar6 Klímaváltozás 2022: Az éghajlatváltozás mérséklése. IPCC. (kiadás nélkül). Letöltés: 2022. június 17.
Éghajlatváltozás 2022: Az éghajlatváltozás mérséklése. IPCC. (kiadás nélkül). Letöltés: 2022. június 7.
Jennings, N., Fecht, D. és De Matteis, S. (2020). Az éghajlatváltozás elleni intézkedések társadalmi szempontból fontos kérdésekre gyakorolt járulékos előnyeinek feltérképezése az Egyesült Királyságban: narratív áttekintés. The Lancet Planetary Health, 4(9).
Európai Bizottság. CORDIS eredménycsomagok [Online forrás]. Letöltés: 2022. június 17.
Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Yeroyanni, M., De Menna, E., Az EU kutatása és innovációja a városokért és a városokkal együttműködésben: éves helyzetfelmérő jelentés: 2021. június, Kiadóhivatal, 2021
Európai Bizottság, TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK – Éghajlat-politika, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok, koordinálja: UNIVERSITAT POLITECNICA DE VALENCIA, Spanyolország; A sokszínűség és a társadalmi befogadás ereje a légszennyezés csökkentésének és a zöld városi hálózatok kialakításának eszközeként az éghajlat-semleges városokban, letöltve: 2022. június 17.
Európai Bizottság, TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK – Biztonságos, tiszta és hatékony energia, koordinálja az ENERGY CITIES/ENERGIE-CITES ASSOCIATION (Franciaország); Európai Városi Számológép: előrejelző modellező eszköz, amely támogatja a hatóságokat az éghajlatsemlegesség elérésében, letöltve: 2022. június 17.
Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Az Európai Dekarbonizációs Útvonalak Kezdeményezés magas szintű szakértői csoportjának zárójelentése, Kiadóhivatal, 2018
Európai Bizottság, CORDIS Results Pack [online forrás], Klímasemlegesség: Útmutató az Európai Zöld Megállapodás céljainak eléréséhez. Letöltés: 2022. június 17.
6.3 A spontán tanulás és a tanulási ciklusok
A hagyományos monitoring és értékelés során – lineáris szemléletmód alapján – a tanulságokat csak a projekt vagy folyamat lezárását és értékelését követően vizsgálják meg. Csak ettől kezdve vezethet a tanulás változásokhoz magában a projektben, vagy terjedhet át más projektekre és kontextusokra. Ez azonban nem feltétlenül elegendő a szűkös határidőn belül elérendő, ambiciózus klímasemlegességi célokhoz. Azoknál a rendszerszintű beavatkozásoknál, ahol nincs előre meghatározott, egyetlen szektorra vonatkozó megoldás egy kihívásra – mint például a klímasemleges városok megvalósítása esetében –, olyan folyamatokat kell kidolgozni és működésbe hozni, amelyek gyors és kézzelfogható betekintést nyújtanak, valamint ezeket visszacsatolják a döntéshozatalba, a politikai irányvonalakba, valamint az a priori nem tervezett új intézkedések tervezésébe és végrehajtásába. Az „emergens tanulási ciklus” ilyen aktív ismeretszerzést és a tudás/tanulás folyamatos alkalmazását jelenti. Ezáltal a kísérleti városok rugalmas tanulási és alkalmazkodási modelleket alkalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik számukra a hatások felgyorsítását és a belső és kontextuális változásokkal szembeni ellenálló képesség növelését (lásd az alábbi ábrát).
Az NZC kísérleti városok számára szervezett tanulási és „értelmezési” tevékenységek strukturált, moderált és folyamatos megfigyelési, reflexió, helyzetfelmérési és összegző folyamatokból állnak, amelyek valós idejű betekintést nyújtanak. Ez a gyakorlat a „reflexív kormányzás” (más néven adaptív irányítás) megvalósítását célozza, amely segít a városoknak megérteni, hogy mely megoldások működnek, milyen körülmények között, kinek és miért. Ezek a foglalkozások emellett összegyűjtik és összefoglalják a bizonyítékokat és ismereteket az NZC-beavatkozások méretezhetőségéről és átvihetőségéről a kritikus kibocsátási területeken és városi kontextusokban. Ezen felül ezek a peer-learning műhelyek hozzájárulnak a bizalom és a szinergiák kiépítéséhez, hogy olyan biztonságos tanulási környezetet teremtsenek, amelyben a városok bátran cserélhetnek tapasztalatokat az akadályokról és kudarcokról, és ösztönözhetik a saját pályájuk szükséges irányváltását.
Az értelmezési és tanulási tevékenységek során keletkező ismeretek és adatok elősegítik a tervezett hatások hatékony kommunikációját és terjesztését a legkülönbözőbb érdekelt felek körében. Ezek alapján közösen kidolgozott, konszenzuson alapuló hatásleírások jönnek létre, amelyek alapját képezik a kvalitatív és kvantitatív adatelemzések (mind az időközi, mind az összegző jellegűek) integrálásának, ideértve a dekarbonizáció számos nehezen mérhető vagy definiálható járulékos haszna keretezését is. Ezen túlmenően ez a támogatás a kísérleti városok számára releváns tanulási folyamatok széles skáláját fogja lefedni – stratégiai és cselekvésalapú tanulás, társadalmi tanulás, szervezeti tanulás, folyamat- és tapasztalati tanulás stb. Továbbá, a tanulási eredmények beépítésének biztosítása érdekében ezek a folyamatok a tanulási eredmények több szinten vagy méretarányban történő terjesztését célozzák meg, az egyénektől, a csapatokon, a városi szervezeteken, a városi klasztereken és a nemzeti hálózatokon át.
Ez hogyan segít a pályázat elkészítésében?
A pályázat előkészítése során a városoknak figyelembe kell venniük, hogy a szakterületek közötti munkacsoportok és/vagy az érdekelt felek széles körét bevonó részvételi irányítás lehetőséget teremthet a tanulási ciklusok beépítésére és a spontán tanulás (értelmezés) elősegítésére, támogatva a városokat abban, hogy ezekre a folyamatokra alapozva hozzanak döntéseket, és segítve őket abban, hogy ezt a tanulást összekapcsolják más vagy jövőbeli kezdeményezésekkel. Ebben az értelemben az, ahogyan a kísérleti projekt kialakítja irányítási folyamatait úgy, hogy azokba széles körű érdekelt felek bevonásával jelentős mértékben beépítik a megfigyelést, a reflexiót és a tanulást, támogathatja a jövőbeli döntéshozatalt és a szervezeti tanulást.
Miért fontos ez az NZC és a „Pilot városok Call” szempontjából?
A komplexitás és a bizonytalanság kezelése során – amelyek az átalakuló kontextusok jellemzői – a tanulás kiemelkedő szerepet játszik az éghajlatsemlegesség felé vezető átmenetek (reflexív) irányításában. Az éghajlatsemlegesség terén élen járó kísérleti városoktól elvárás, hogy ne csupán rendszerszintű megközelítés alapján hajtsák végre a programokat, hanem gyors tanulási folyamatot is biztosítsanak. Ez lehetővé teszi számukra saját átalakulásuk felgyorsítását, és elősegíti a megoldások más kontextusokba való átvitelét.
Fontos, hogy már a beavatkozás tervezési szakaszában figyelembe vegyék, hogyan fogják kezelni a tanulási folyamatot, hogy a kísérleti városok kiterjeszthessék a beavatkozásokat, és a tanulságokat más városokra is át tudják ültetni.
Példák és esettanulmányok
- Az EIT Climate-KIC által szervezett „Healthy, Clean Cities Deep Demonstration” projekt egy csoport ambiciózus uniós városnak nyújtott támogatást egy stratégiai tanulási gyakorlat kialakításához. A projekt keretében közösen kidolgoztak egy hatáslogikát a helyspecifikus kísérletezéshez, és „értelmezési” ciklusokat alkalmaztak, hogy a tervezéshez és a megvalósításhoz hasznosítható, gyakorlatias következtetéseket vonjanak le.
- Az UNDP által 115 országban működő Accelerator Labs hálózat számára létrehozott „Sensemaking” kezdeményezés olyan komplexitás- és rendszergondolkodási eszközöket és módszereket dolgozott ki és vezetett be, amelyek elősegítik a társaktól való tanulás modelljeit, és felgyorsítják a tanulási folyamatot a közszféra szakembereiből álló globális közösség körében a 2030-as fenntartható fejlődési célok (SDG-k) elérése érdekében.
- A „Living Labs” megközelítés és annak különböző uniós kezdeményezéseken keresztül történő megvalósítása olyan keretet biztosít, amelyben a több szereplőből álló koalíciók képesek voltak kipróbálni, kidolgozni és közösen létrehozni olyan innovatív megoldásokat, amelyek gyorsított tanulást tesznek lehetővé a városi kihívások terén. Például: AMS Institute – Urban Living Labs.
Források és/vagy a jövőbeni Platform-források/szolgáltatások, amelyekre a városoknak érdemes figyelniük
- Városi klaszterek számára szervezett műhelymunkákat vezetett, amelyek célja a városok hatásútvonalainak közös kidolgozása, a tanulási célok és stratégiák, valamint a értékelési módszerek meghatározása, továbbá a tapasztalatok rendszeres megosztása a többi kísérleti várossal.
- Az NZC Impact Logic, valamint a Net Zero Cities Platform és a portál által biztosított kiegészítő anyagok (vázlatok, módszerek, eszközök, esettanulmányok stb.).
- Szinergiák és kapcsolatok a nemzeti missziós platformokkal az NZC kísérleti városi program tapasztalatainak országos szintű terjesztése érdekében
Összefoglalás: Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak
- Hogyan támogatják jelenleg a tanulást a városban?
- Milyen tanulási folyamatot kell a városnak kialakítania ahhoz, hogy a átalakító intézkedések végrehajtásából gyorsan tanulhasson?
- Hogyan fogja a város valós időben rendszerezni a tanulási eredményeket, hogy azok átadhatók legyenek?
- Milyen eljárást alkalmazhat a város annak érdekében, hogy elősegítse a tudás terjedését a városon belül és a városok között?
Hasznos linkek és hivatkozások
Gordijn, F., Eernstman, N., Helder, J. és Brouwer, H. (2019. május 8.). Reflektálási módszerek: Gyakorlati útmutató oktatók és moderátorok számára: Eszközök a tanulás értelmesebbé tételéhez. Research@WUR. Letöltve: 2022. június 9.
Rodela, R. (2011. december 30.). Társadalmi tanulás és a természeti erőforrások kezelése: három kutatási perspektíva kialakulása. Ecology and Society. Letöltve: 2022. június 9.
Scholz, G., Dewulf, A. és Pahl-Wostl, C. (2013. november 27.). A részvételi módszerekkel támogatott társadalmi tanulás elemzési keretrendszere – rendszerorientált gyakorlat és cselekvéskutatás. SpringerLink. Letöltés: 2022. június 9.
Mierlo, B. van, és Beers, P. J. (2018. október 1.). A tanulás megértése és irányítása a fenntarthatósági átállások során: áttekintés. Environmental Innovation and Societal Transitions. Letöltve: 2022. június 9.
Mierlo, B. van, Halbe, J., Beers, P. J., Scholz, G. és Kruijf, J. V.-de. (2020. január 6.). A tanulásról való tanulás a fenntarthatósági átállások során. Environmental Innovation and Societal Transitions. Letöltés: 2022. június 9.
Kruijf, J. V.-de, Pahl-Wostl, C. és Knieper, C. (2018. október 12.). Az európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási projektek szélesebb körű tanulási eredményei: kvalitatív összehasonlító elemzés. Environmental Innovation and Societal Transitions. Letöltés: 2022. június 9.
Mi az értelmezés? Centre For Public Impact (CPI). (kiadás nélkül). Letöltés: 2022. május 10.
7. Melléklet
7.1 A NetZeroCities projekt és a Cities Mission
Az EU-missziók a 2021–2027-es időszakra szóló
Horizon Europe kutatási és innovációs program új elemei. Ezek támogatják az Európai Bizottság prioritásait, mint például az
Európai Zöld Megállapodás,
A digitális korszakra felkészült Európa,
Rák elleni küzdelem, valamint a
Új Európai Bauhaus. Öt, vezető szakértőkből álló missziós tanácsot hoztak létre a Horizont Európa misszióinak pontosítására, kidolgozására és végrehajtására. 2020 szeptemberében a missziós tanács átadta a végleges ajánlásokat az Európai Bizottságnak. 2021 szeptemberében hivatalosan elindult a
az EU „100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig” kezdeményezése — EU-misszió. (
Városok missziója), és közzétették a végrehajtási tervet.
A
NetZeroCities (NZC) egy négyéves projekt, amelyet a „Horizont 2020” kutatási és innovációs program finanszíroz, és amelynek célja, hogy segítse a városokat a jelenlegi strukturális, intézményi és kulturális akadályok leküzdésében, hogy 2030-ra elérjék az éghajlatsemlegességet.
Az NZC-projekt olyan fejlett megoldásokat kínál, amelyek a
rendszerszintű változásokhoz, a
polgárok bevonásához és részvételéhez, a részvételi és innovatív kormányzáshoz, a tőke- és pénzügyi struktúrák kialakításához, valamint a társadalmi innovációhoz kapcsolódnak, annak érdekében, hogy a városok hozzáférhessenek az éghajlat-semlegesség elérésével járó kihívások kezeléséhez szükséges szakértelemhez.
A NetZeroCities felismeri, hogy a városoknak olyan konkrét stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek a helyi és regionális viszonyokhoz igazodnak, és támogatást nyújt számukra azáltal, hogy új és meglévő eszközöket, erőforrásokat és szakértelmet fejleszt, népszerűsít és integrál egy olyan egyablakos platformba, amely minden város számára elérhető egy online portálon keresztül (
Mission Platform). A
Az NZC küldetési platformja emellett támogatást nyújt a
Városi klímaszerződések helyi érdekelt felekkel és polgárokkal való közös kidolgozásában is. A Városi klímaszerződés kidolgozása, aláírása és végrehajtása az „100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig” című uniós misszió központi eleme. Bár ezek a szerződések jogilag nem kötelezőek, egyértelmű és jól látható politikai elkötelezettséget jelentenek nemcsak az Európai Bizottság, valamint a nemzeti és regionális hatóságok, hanem a polgárok felé is. Meghatározzák a városok 2030-ig történő klímasemlegesség elérésére irányuló terveit, és tartalmaznak egy beruházási tervet is. — EU-misszió.
Ezen felül az NZC-projekt keretében nyílt pályázatot hirdetnek a kísérleti városok kiválasztására. Az NZC Mission Platform által nyújtott szolgáltatások, ismeretek és szakértelem támogatásával a kísérleti városok elkötelezik magukat amellett, hogy egy vagy több
kibocsátási területen belül és/vagy azok között olyan beavatkozásokat hajtanak végre, amelyek tesztelik a dekarbonizációhoz vezető
útvonalakat, hogy leküzdjék az átalakulás akadályait, és végső soron felgyorsítsák az útjukat a szén-dioxid-semleges városokká válás felé. A kísérleti városok támogatást kapnak kísérleteik megvalósításához, amelynek középpontjában az együttműködés, a reflexió és a tanulás áll, valamint a változás akadályainak azonosítása és a többszintű, több eszközzel történő beavatkozások lehetőségeinek feltárása áll, hogy ezeket leküzdjék.
Hasznos linkek és hivatkozások
- A NetZeroCities weboldal a következő címen érhető el: https://netzerocities.eu/
- Az EU „Klimasemleges és intelligens városok” kezdeményezése Végrehajtási terv, 2021. szeptember. — EU-misszió.
- További dokumentumok, beleértve az EU-misszió honlapján található „Info Kit for Cities” (Információs csomag városok számára) című dokumentumot: Klímasemleges és intelligens városok
7.2 Zöld Megállapodás és a CINEA
Az európai zöld megállapodás
Az Európai Zöld Megállapodás (
EU Zöld Megállapodás) az Európai Unió válasza az éghajlati és környezeti kihívásokra, amelyek e generáció meghatározó feladatát jelentik. Ez egy új növekedési stratégia, amelynek célja, hogy az EU-t igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal, ahol 2050-re megszűnik az üvegházhatású gázok nettó
kibocsátása, ahol védelmet élvez a környezet és a polgárok egészsége, és ahol a gazdasági növekedés független a források felhasználásától.
A gyakorlatban a 2020-ban elfogadott Európai Zöld Megállapodás az
Európai Bizottság által kidolgozott politikai kezdeményezések gyűjteménye, amelynek átfogó célja, hogy az
Európai Unió (EU) 2050-re klímasemlegessé váljon. Emellett hatásvizsgálati tervet is bemutatnak, amelynek célja az
EU üvegházhatású gázkibocsátásának 2030-ra vonatkozó csökkentési céljának legalább 50%-ra, illetve 55%-ra történő emelése az 1990-es szinthez képest. A terv szerint minden hatályos jogszabályt felülvizsgálnak az éghajlatvédelmi szempontok alapján, és új jogszabályokat vezetnek be a
körforgásos gazdaság, a
épületfelújítás,
biológiai sokféleség, a mezőgazdaság és az
innováció területén.
Az Európai Bizottság elnöke,
Ursula von der Leyen, kijelentette, hogy az Európai Zöld Megállapodás lesz Európa
„holdra szállás pillanata” lesz. Von der Leyen kinevezte
Frans Timmermanst az Európai Bizottság alelnökévé, aki az Európai Zöld Megállapodásért lesz felelős.
A
A fenntartható Európa beruházási terve az Európai Zöld Megállapodás beruházási pillére. A 2030-as éghajlati és energiaügyi célok eléréséhez 2030-ig évente 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség. Keretre van szükség a politikai célkitűzések és a rendelkezésre álló jelentős magánpénzügyi források közötti szakadék áthidalásához. Ez a keret az éghajlati, környezeti és társadalmi beruházásokat célozza meg, az utóbbiakat annyiban, amennyiben azok a fenntartható átálláshoz kapcsolódnak. A Fenntartható Európa beruházási terv az elkövetkező évtizedben az uniós költségvetésen és a kapcsolódó eszközökön keresztül legalább 1 billió eurónyi magán- és állami fenntartható beruházást fog mozgósítani.
CINEA
Az Európai Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) az Innovációs és Hálózati Végrehajtó Ügynökség (INEA) utódszervezete.
2021. február 15-én hivatalosan létrehozott ügynökség 2021. április 1-jén kezdte meg tevékenységét bizonyos uniós programok egyes részeinek végrehajtása céljából.
A CINEA kulcsfontosságú szerepet játszik az
EU Zöld Megállapodás támogatásában a ráruházott programok elemeinek hatékony és eredményes végrehajtása révén: Európa-összekötő eszköz (CEF),
Horizont Európa, Innovációs Alap (IF), LIFE program, az EU megújulóenergia-finanszírozási mechanizmusa, a méltányos átállási mechanizmus, valamint az Európai Tengeri, Halászati és Akvakultúra-alap. Kijelentett küldetése, hogy magas színvonalú programmenedzsment révén támogassa az érdekelt feleket az Európai Zöld Megállapodás megvalósításában, amely segít a dekarbonizációhoz és a fenntartható növekedéshez hozzájáruló projektek végrehajtásában.
Horizont Európa
A „Horizont Európa” az eddigi legnagyobb, a kutatást és az innovációt támogató transznacionális program, amelyet az EU fog végrehajtani. Ez az új uniós kutatási és innovációs program a 2021–2027-es időszakra mintegy 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A CINEA fogja irányítani a Horizont Európa 5. klaszterének munkaprogramjait, amelyek az éghajlat, az energia és a közlekedés területeit foglalják magukban. A Horizont Európa 5. klaszterének éghajlat-politikai része felelős a globális éghajlati válság kezelésére irányuló mérséklési és alkalmazkodási stratégiák és politikák kidolgozásáért, a válság okainak, alakulásának és hatásainak megértése, valamint három uniós misszió (klímasemleges és intelligens városok, éghajlati alkalmazkodás, óceánok) alapján.
Összességében várható, hogy a CINEA a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) keretében legfeljebb 15 milliárd eurós költségvetést fog kezelni a „Horizont Európa” program számára.
