A „Pilot városok Guidebook” (Kísérleti városok útmutatója) a NetZeroCities (NZC) projekt 4. munkacsomagja (WP4) keretében készült kiadvány, amely egy nyílt pályázati felhíváson és az azt követő támogatási programon keresztül egy kísérleti városi program kidolgozását és megvalósítását tárgyalja.

A kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson a városoknak a nyílt pályázati felhívásra benyújtandó pályázatok előkészítésében; útmutatást adjon a kísérleti városi program hatályáról, céljairól és célkitűzéseiről, valamint az NZC-projekt általános módszertanáról; bemutassa a legfontosabb fogalmakat és szakszavakat; továbbá hivatkozásokat tartalmazzon az ezekhez kapcsolódó hasznos forrásokra, eszközökre és esettanulmányokra.

A „Pilot városok Guidebook” című kézikönyv egy olyan kiadvány, amely támogatást és útmutatást nyújt azoknak a városoknak, amelyek jelentkezni kívánnak az NZC Pilot városok programra.

A dokumentum támogatást és útmutatást nyújt az NZC Pilot városok program hátterével és céljaival kapcsolatban (beleértve a pályázati menetrendet is), bemutatja a program legfontosabb fogalmait, szakkifejezéseit és elemeit, valamint – amennyiben szükséges – további forrásokat, linkeket, esettanulmányokat és példákat is tartalmaz, amelyeket a városok a pályázatuk előkészítése során felhasználhatnak.

Az útmutató frissülhet, amennyiben a kiegészítő információk változnak és/vagy új adatok állnak rendelkezésre. A gyakran ismételt kérdések (GYIK) részben azok a kérdések és az azokra adott válaszok lesznek elérhetők, amelyek minden potenciális pályázó számára relevánsak.

Ezen útmutató mellett a pályázati felhívás megnyitásakor (a 2.1. szakaszban szereplő ütemtervnek megfelelően) közzéteszik a pályázati útmutatót is, amely tartalmazza a felhívást, az értékelési és kiválasztási kritériumokat, valamint a pályázati eljárással kapcsolatos technikai információkat.

Az útmutatót azzal a céllal állítottuk össze, hogy az mind tájékoztató jellegű, mind pedig inspiráló legyen azoknak a városoknak, amelyek fontolgatják a jelentkezést az NZC kísérleti városi programra; az útmutató a következő kérdések köré épül:

• Miért releváns ez a [szakasz/téma] az NZC és a kísérleti városokra kiírt pályázati felhívás szempontjából?
• Milyen szempontból hasznos vagy releváns ez a városok számára a pályázatuk előkészítése során?
• Vannak-e erre vonatkozó szemléltető példák és esettanulmányok?
• Milyen forrásokra és/vagy a NZC Platform jövőbeli forrásaira/szolgáltatásaira érdemes a városoknak figyelniük?
• Összefoglalás: Milyen kérdéseket kellene feltenniük a városoknak ezzel a szakasszal/témával kapcsolatban?
• Melyek azok a kulcsszavak, amelyeknek szerepelniük kell a szószótárban?
• Van-e olyan hivatalos hivatkozás, amelyet fel kell tüntetni?

Hogyan olvassuk ezt az útmutatót:

• Az útmutató felépítése nagyjából a pályázati felhívás irányelveinek és értékelési kritériumainak felel meg, bár a kidolgozás során az volt a legfőbb szempont, hogy segítse a városokat az ötletek kidolgozásában és az előkészületekben a pályázat benyújtása előtt.
• A vastag betűvel és kék színnel kiemelt kulcsszavak és fogalmak az NZC Pilot városok Program keretében kerültek meghatározásra, és a szószótárban találhatók meg.
• A pályázati útmutató szerint, amennyiben a „Pilot városok” pályázati felhívásra több város részvételével nyújtanak be pályázatot, kérjük, vegyék figyelembe, hogy a jelen dokumentumban a „város” kifejezés a városok csoportját vagy az adott csoportban részt vevő egyes városokat jelenti.

A városok a gazdasági tevékenység, a tudástermelés, az innováció és az új technológiák központjai, és befolyásolják az ott élő vagy dolgozó polgárok életminőségét, jelentősen hozzájárulva az európai közösségek jólétéhez. Kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európai Zöld Megállapodás (EGD) azon céljainak elérésében, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentsék a kibocsátást, és 2050-re elérjék az éghajlatsemlegességet. A városok az EU területének mindössze 4%-át teszik ki, mégis az EU polgárainak 75%-a él bennük. Ezen felül a városok a világ energiafogyasztásának több mint 65%-át teszik ki, és a globális CO2-kibocsátás több mint 70%-áért felelősek. 2014-ben az EU polgárainak négyötöde városi területeken élt, és ez az arány 2050-re várhatóan körülbelül 83,7%-ra emelkedik.

Az éghajlatváltozás mérséklése ezért nagymértékben függ a városok által a zöld és digitális átalakulás keretében tett lépésektől. A misszióban részt vevő városoktól elvárják, hogy 2030 előtt elérjék az Klímasemlegesség, és ezzel élen járjanak ebben az átalakulásban, valamint tisztább levegőt, biztonságosabb közlekedést, valamint kevesebb forgalmi dugót és zajt biztosítsanak polgáraik számára. Az EU klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó missziójának célja („Cities Mission”) célja, hogy 2030-ra 100 klímasemleges és intelligens európai város jöjjön létre, és hogy ezek a városok kísérleti és innovációs központként működjenek, lehetővé téve minden európai város számára, hogy 2050-re kövesse példájukat. (Misszió városai; EU-misszió)

Ez a nagyratörő célkitűzés rendkívüli vállalkozás, amely mélyreható és rendszerszintű változásokat igényel. A kormányzati vezetés döntő jelentőségű lesz, akárcsak az ipar, az oktatási és kutatóintézmények, valamint a civil szervezetek fellépései, amihez összehangolt politikákra, irányításra, valamint a szükséges tőkebefektetések megszervezésére van szükség.

Céljainak elérése érdekében a Cities Mission-nek segítenie kell a jelentős kihívások leküzdésében is, amelyek jelenleg megakadályozzák, hogy a városok nagy része megvalósítsa a 2030-as klímasemlegesség célkitűzését. Számos város és városi szervezet kijelentette, hogy bár tovább és gyorsabban szeretnének haladni, ennek megvalósítását akadályok gátolják, például működési kapacitásuk és képességeik, a finanszírozás és a források rendelkezésre állása, valamint az a szükségesség, hogy politikai támogatást szerezzenek mind a választóik, mind az egyes országok belül. Ezek konkrét példák a városok előtt álló számos nehézségre a klímasemlegesség felé vezető úton, bár nem feltétlenül az egyetlenek.

Olyan területeken, mint a városi mobilitás és az épületek energiahatékonysága, a városok jellemzői – például a magas népsűrűség és a földrajzi koncentráció – olyan innovációs lehetőségeket kínálnak, amelyek jelentős hatással lehetnek az éghajlatsemlegességre. A városok az európai épületállomány jelentős részét teszik ki, ahol a felújítás elengedhetetlen az energia-megtakarításhoz az éghajlatsemlegesség felé vezető úton. Ez hatalmas (és látható) „társhasznokat” hozhat magával, mint például jobb kültéri és beltéri levegőminőség, kevesebb közlekedési torlódás, egészségesebb aktív mobilitás, valamint egészségesebb, éghajlatváltozásnak jobban ellenálló és kényelmesebb épületek; kevesebb közlekedési haláleset, kevesebb zaj, valamint tisztább, szebb és értékesebb városi környezet. Más szavakkal, a városokban az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését célzó politikai intézkedéseknek erős és pozitív „túlcsorduló” hatása van, ami segít a városoknak abban, hogy a polgárok körében támogatást szerezzenek az ilyen intézkedésekhez.

Az intelligens városi megoldások és a nagyszabású adatmegosztás lehetőséget kínálnak a kibocsátás csökkentésének tervezésére, megvalósítására és nyomon követésére számos szektorban, például a városi mobilitás, az épületek energiahatékonysága, a légszennyezés figyelemmel kísérése, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás területén.

Felismerve, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez szükséges beruházások többségét közvetve vagy közvetlenül a polgároknak, ingatlantulajdonosoknak, közüzemi szolgáltatóknak, infrastrukturális fejlesztőknek, vállalkozásoknak és más érdekelt feleknek kell megvalósítaniuk (a Material Economics tanulmánya szerint ugyanis a beruházások mindössze 17%-át fogják közvetlenül a városok finanszírozni), a városok kulcsszerepet fognak játszani más érdekelt felek mozgósításában tervezési jogköreik, a közüzemi vállalatok részvényeseiként betöltött szerepük, a polgároknak szóló kezdeményezések, ösztönzők alkalmazása, valamint a több érdekelt felet célzó beruházások előmozdítása révén.

Források és egyéb kezdeményezések

• Az NZC Mission Platform egy tudásbázist fog tartalmazni, amely esettanulmányokkal és példákkal szolgál inspirációként és útmutatásként, valamint egy irányítópultot, amelyen a városok nyomon követhetik és összehasonlíthatják az elért eredményeket. Ezen felül tartalmazni fog egy európai innovációs ökoszisztéma-térképet is, amelyen azok a klaszterek, inkubátorok és támogató programok szerepelnek, amelyek olyan technológiai vállalatokat támogatnak, amelyek fenntartható megoldásokat kínálnak a városi klímastratégiákhoz.
• A Living-in.EU kezdeményezés célja, hogy olyan módon gyorsítsa fel a digitális átalakulást, amely segít a városoknak és a közösségeknek a társadalmi kihívások – különösen az éghajlatváltozásból fakadóak – kezelésében.
• Európai Klímapaktum.
• Az Új Európai Bauhaus (NEB) kezdeményezés az éghajlat-semleges városi minőségi átalakulásért.
• az ICLEI által kezdeményezett mannheimi nyilatkozat, amelynek célja a városok támogatása a „helyi zöld megállapodások” kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a 2020 novemberében elfogadott új lipcsei charta, amely különös hangsúlyt fektet a zöld, igazságos és termelékeny fenntartható városfejlesztésre.
• Nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek.
• Az EU kohéziós politikája.
• Az EU városi menetrendje.
• Az EU készségfejlesztési paktuma
• Helyreállítási és reziliencia-eszköz és tervek
• REPowerEU-terv
• EU-misszió: Klímasemleges és intelligens városok: végrehajtási terv

Az NZC Pilot városok Program keretében európai városokat választanak ki és támogatnak annak érdekében, hogy egy kétéves időtartamú kísérleti program keretében kipróbálják és megvalósítsák a gyors dekarbonizációra irányuló innovatív megközelítéseket, tematikus területek és funkcionális szeparációk határain átívelve, a rendszerszintű átalakulás elősegítése érdekében. A kísérleti programok kiválasztása során arra törekszenek, hogy minden olyan városi rendszert figyelembe vegyenek, amely hozzájárul az éghajlat-semlegességhez, ideértve a mobilitást, az energiarendszereket és a beépített környezetet, az anyag- és erőforrásáramlásokat, a természeti területeket, a kulturális/társadalmi/pénzügyi/intézményi rendszereket, valamint a hozzáférhető közterületeket. Bármelyik kísérleti program célja lehet ezeknek a városi rendszereknek az összessége vagy egy kombinációja, a kontextustól és a javasolt kísérleti program méretétől függően.

A kísérleti városoktól elvárás, hogy a kísérleti projekt időtartama alatt városi vagy kerületi szinten teszteljenek és valósítsanak meg innovatív megoldásokat vagy megoldáscsomagokat, és a városi szinten kialakított tudás, kapacitás és képességek segítségével világosan megfogalmazzák az innovatív folyamatokból levont tanulságokat. A kísérleti projekt végére meg kell határozni egy olyan egyértelmű, innovatív megoldásokból álló csomagot, amely készen áll a bevezetésre, a kiterjesztésre és/vagy a másolásra. Ez magában foglalhat új üzleti modelleket, politikai kezdeményezéseket, kormányzási innovációt, finanszírozási modelleket, valamint másolási vagy kiterjesztési stratégiákat.

A kiválasztott kísérleti városok támogatást és gyakorlati segítséget kapnak a városi tanácsadóktól és az NZC Konzorcium partnereitől, hogy a megvalósítás megkezdése előtt finomítsák kísérleti tevékenységeiket, figyelembe véve a kiválasztási folyamat során felmerült megfelelési követelményeket és visszajelzéseket. Amint a kísérleti programban részt vevő városok és/vagy helyi közösségek további források bevonásán dolgoznak, a Mission Platform segítséget nyújt számukra a teljes körű megvalósításhoz, valamint az azt követő elterjesztési és kiterjesztési törekvésekhez szükséges források és finanszírozás biztosításában.

Végül számos tevékenységet szerveznek a tanulás előmozdítása érdekében a kísérleti városok között, amely kulcsfontosságú eleme a kapacitásépítésnek, a sikeres innovációk átvételének és a kapcsolatok elmélyítésének. Egy testvérvárosi program (City Learning Programme) keretében minden kísérleti város két vagy három testvérvárossal fog összekapcsolódni az EU tagállamaiból és a (H2020) társult országokból. A testvérvárosi kezdeményezés célja az inkluzív részvétel elősegítése a hatékony éghajlat-politikai intézkedésekben, az igazságos átállás előmozdítása és a társadalmi kohézió erősítése.

A kiválasztott kísérleti projektek közötti koordináció mind városi, mind uniós szinten elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan sokszínű példákat állítsunk össze, amelyek útvonalakat mutatnak az európai városokban és az Európai Unió egész területén végbemenő további, messzemenő átalakuláshoz. A kísérleti projektek kiválasztási folyamata ezért egy olyan stratégiai portfólió kialakítását célozza, amelyben minden egyes kísérleti projekt alkalmas arra, hogy egy adott kontextusban tesztelje és bemutassa a változáshoz vezető út megvalósíthatóságát. A kísérleti városok együttesen kiegészítik egymást abban, hogy képet adjanak arról, hogyan nézhet ki a rendszerszintű változás.

Jó pilóták:

• kiindulópontja annak a felismerésnek, hogy – az EU „Klimasemleges és intelligens városok” misszió végrehajtási terve szerint, — EU-misszió.
  „Az éghajlati átállás legfőbb akadálya nem a környezetbarát és intelligens technológiák hiánya, hanem azok bevezetésére irányuló kapacitás hiánya. A jelenlegi, szilószerű irányítási rendszer, amelyet a hagyományos városi működés és szolgáltatások igényeire terveztek és fejlesztettek ki, nem képes előmozdítani egy ambiciózus éghajlati átállást. Ezért sürgős szükség van egy rendszerszintű átalakulásra.”
• Célunk a rendszerszintű átalakulás elérése, amelynek érdekében célzottan ötvözzük a változás több eszközét, hogy megteremtsük a hatások felgyorsításához szükséges kapacitást. Ez a törekvés egy vagy több kulcsfontosságú kibocsátási területre összpontosíthat
• a város előtt álló, az éghajlati átállás felgyorsítását gátló legfontosabb akadályok vagy lehetőségek helyi szintű megértésén és közös önértékelésén alapulnak. Ezért a kísérleti városok a legfontosabb következő lépésekre (azaz az áttöréshez és/vagy fordulóponthoz vezető beavatkozásokra) összpontosítanak, amelyeket a városnak meg kell vizsgálnia a káros kibocsátás csökkentése érdekében, a társadalom különböző szereplőinek bevonásával
• kísérletezzenek az innovációk kombinációjával a változás különböző mozgatórugóin belül egy kibocsátási területen, vagy úgy, hogy különböző kibocsátási területeket egyesítenek például egy városrész-alapú holisztikus kezdeményezés keretében, illetve olyan új, városi szintű irányítási megoldások révén, amelyek rendszerszintű kapacitást építenek ki a gyorsított változás érdekében
• erősítsék a szervezeti dimenziót a „radikális együttműködés” kultúrájának kialakítása érdekében, hogy a társadalom egészében fenntarthatóvá tegyék és kiterjesszék a klímasemlegesség elérése érdekében tett közös erőfeszítéseket

Ezen felül a Mission Platform a következő területeken nyújt támogatást a kísérleti városoknak:

• a városi önkormányzatokon belüli változások elősegítése olyan stabil, osztályok közötti struktúrák létrehozásával, amelyek kapcsolódnak a városok felső vezetéséhez
• szoros kapcsolatok kialakítása a város érdekelt felei között: más közigazgatási szervek (regionális/országos szintűek), a magánszektor, az akadémiai körök, a civil társadalom és a polgárok, valamint a tömegmédia
• a városi klímasemlegességre irányuló törekvések megerősítése országos szinten, a kísérleti projektek és az ugyanazon országon belüli más városok átalakulása közötti „hólabda-hatás” révén — Klímasemlegesség.

A kísérleti városok:

• felgyorsítsák saját tanulási folyamatukat annak érdekében, hogy áttöréseket érjenek el és leküzdjék a rendszerszintű akadályokat, valamint
• bemutatják az átálláshoz vezető különféle útvonalakat, amelyekből Európa más városai tanulhatnak, és saját körülményeikhez igazíthatják

Amennyiben lehetséges, a kísérleti városok erőfeszítései a korábbi és/vagy jelenlegi innovációs kezdeményezéseikre épülnek majd, figyelembe véve a már megszerzett és a jelenleg szerzett tapasztalatokat, és meghatározzák, mire van szükség a változás felgyorsításához.

Példák

• A kísérleti város az integrált mobilitási átállásra összpontosít, kihasználva a városvezetés szerepét a technológia, a finanszírozás, a szabályozás, a lakossági részvétel és a szerződéses konstrukciók terén.
• A kísérleti város a „teljes városrészre kiterjedő” energetikai átállásra összpontosít, és új pénzügyi eszközök, városrendezési politikák, valamint digitálisan támogatott irányítási modellek feltárása révén köti össze a beépített környezetet az energetikai rendszerekkel.
• A kísérleti város arra összpontosít, hogy új adatkezelési lehetőségeket tárjon fel az eredményorientált szabályozás és a közbeszerzési reformokkal összekapcsolva, együttműködve a város különböző kibocsátási területeinek képviselőivel a meglévő erőforrások hatékonyabb összehangolása és új finanszírozási források megnyitása érdekében.